Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

6. szám - Geszlerné Szentpáli Ágnes–Sajgó Zsolt–Scheuer Gyula–Szlabóczky Pál: Gyöngyös és vonzáskörzetének rétegvízszerzési lehetőségei

GESZLERNE et al.: Gyöngyös és körz. rétegvízszerzése 345 —260 m mélységben megismert újabb vízadó rétegekre nyertek kiképzést. E kutíak termelésbe állításával a vízmű víztermelő kapacitása az 1949 előtti évi 0,5 mill. m

3-ről majdnem háromszorosára, 1,38 mill. mVévre növekedett. Az 1960-as években további bővítés vált szükségessé. A vízműfejlesztéshez hasznos volt a gyöngyöshalászi területen az 1961-ben mélyített 812 m talpmélységű fúrás, ez tárt fel a 300—350 m mélységben újabb igénybevételre alkalmas homokrétegeket. Az 1960as évek első felében létesült kutak e réteg vízkészletének hasznosítására épültek ki. Az újabb kutakkal a vízbázis kapacitása már 1968-ban elérte és meghaladta az évi 2,0 mill. m

3-t. A meg-megismétlődő, a vízigény-növekedést rendszerint követő újabb és újiabb kútfúrások azt eredményezték, hogy a város és Gyöngyöshalász közötti víznyerő terület maximálisan kihasználásra került, ezért újabb víznyerő területet kellett kijelölni. A vízföldtani viszonyok és egyéb szempontok figyelembevételével a hetvenes években megkezdődött a Gyöngyöshalász—Atkár közötti víznyerő terület vízkészletének hasznosítása. E területen mélyített újabb kutak, valamint a régi víznyerő terület kútjainak felújításával a vízmű víztermelése 1975-ben már meghaladta a 3,0 mill. m

3/év mennyiséget, 1980-ra pedig a 4,0 mill. m

3-t. Az újabb víznyerő területen mélyített kutakkal 1983-ban a termelés elérte 4,8 mill. m

3/év menynyiséget, amely kisebb ingadozásokkal 1989-ig lényegesen nem változott (3. ábra). A termelés növelése csak újabb víznyerő terület kijelölésével és további kutak telepítésével történhet. A víztermelési adatok összegzéséből megállapítható, hogy a vízmű létesítése óta (1912), figyelembe véve 1988-as adatokat is, megközelítően 110 millió m

3 vízmennyiséget termeltek ki a felső-pannóniai 3. ábra. A Igyöngyösi vízmű léves termelési adatai 1914—1988. vízadó rétegekből. A vízmű 1948-as kb. 0,5 millió m

3/év termelése 40 év alatt, vagyis napjainkra megtízszereződött, azaz elérte, ill. megközelítette az 5,0 mill. m

3/év mennyiséget, ami rendkívül dinamikus fejlődést jelent. Ezt jelzi az a tény, hogy az össz-kitermelt vízmennyiségnek csak 10%-a esik az 1950 előtti évekre, a többi az azt követő évtizedekre. Gyakorlatilag a kitermelt összes vízmennyiség 1950 óta évtizedenként közel megkétszereződött. A vízmű össztermelése 1950-re a 10 mill. m

3-t, 1960-ra a 20 mill. m

3-t, 1970-re a 37 mill m

3-t, 1980-ra 70 mill. m

3-t érte el. A nyolcvanas években a fejlődés lassult, mert az előzetes számítások szerint 1990-re „csak 120 mill. m

3 össz-víztermelés várható. A gyöngyösi vízbázis felső-pannóniai rétegvíz viszonyait a 4. ábra szemlélteti. -100 • GYÖNGYÖSHALÁSZ XI11/1 XIV m XV! m XVII IX XVIII p

cav] \xxm\ [jr/jrji xxv xxlx o xvl XXX xx: xxvl xxxl -200-300-400-soo• -600ImB.fl 300-, GYÖNGYÖS Strandkút I n 0 0.5 Ifi Ikml 4. ábra. A gyöngyösi vízmű vízföldtani szelvénye (A szelvény nyomvonalát lásd a 2. ábrán!) 1. Homok. 2. Iszap, |agyag. 3. Lignit. 4. Szelvényben felhasznált rétegsor. 5. Szűrözött szakasz. 6. Kúthiba. 7. Alsó-pannóniai rétegek. 8. Vulkáni összlet.