Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
6. szám - Haidu Ionel–Tilinca Zeno–Szőcs Francisc: A lefolyás vízhozamainak idősor-elemzése Románia nyugati részének folyóin
330 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. ÉVF. 6. SZAM 1960 1980 t 1980 t j i 1 Maros, Arad V 2ttl:5f3 19 $0 _ 1960 t 1970 Szamos, Szatmárnémeti V 2ltl= lí2 cosuj, t-16.91 sin^ f 5. lábra. A második [közelítés szerinti maradékfüggvény (1) és "a hozzá \rendelt 'trigonometrikus alakú ciklikus függvény (2) tematikai feltételekkel, amelyeknek nagysága meghaladta volna a megfigyelési időszak felét, itt tehát a 17,5 esztendőt. Számításainkban erre tekintettel voltunk. Hosszabb periódusokat — még, ha vannak is — csak akkor vehetnénk figyelembe, ha a megfigyelési időszak, így az adatszám is nagyobb lett volna, természetesen a T ma x/2 elv feladása nélkül. Az alkalmazott módszer a 17,5 évnél hosszabb periódusok hatását az általános irányzatot kifejező függvénybe olvasztja bele. Ami az eljárás ismétlését illeti, az adott körülmények között a 2—3 éves periódusokat tartjuk a legrövidebbeknek, amelyeket még reálisan ki lehet mutatni. Ügy találtuk, hogy az ilyen, az évi adatok mellett már legkisebb periódusra felépített ciklikus függvényt inkább az esetleges hatások függvényébe érdemes beolvasztani, annál is inkább, mert ennek a v 3(t) alakban kifejezhető függvénynek az amplitúdói is rendszerint elhanyagolhatók. A 6. ábra adatai is igazolták ezt a megállapításunkat. Természetesen, az előzőkben közölt számítások elvégzésére számítógépi program alkotható, amelyre saját vizsgálatainkban is támaszkodtunk. 5. Következtetések 1. Az alkalmazott módszer tapasztalatai nyomán úgy véljük, hogy a mozgó átlagolást nem szabad önálló módszerként a periódushosszak felderítésére alkalmazni, hanem csak számítási ellenőrzésként, vagy első közelítésként figyelembe venni. Az ingadozások kiküszöbölése során ugyanis megtörténhet, hogy egyes mozgó átlagolási változatoknál a módszer egyes intervallumokban egyszerűen „eltörli" a kis amplitúdójú ciklikus függvényrészeket. 6. ábra. A teljes ciklikus időfüggvény i(l), és az évi vízhozamátlagok idősora (2) lés az •esetleges hatások időfüggvénye (3) egy ábrán bemutatva 2. Az általános irányzatot kifejező u(í) függvény kisebb vízfolyásoknál másodfokú függvénnyel adható meg az 1950—1984 időszakra nézve. A vízgyűjtő magasabb átlagmagasságainál, vagy nagyobb kiterjedése esetén inkább lineáris függvény fejezi ki a sokéves irányzatot. Sőt, a legnagyobb vízgyűjtőknél (a Maros Aradnál, a Küküllő Gyulafehérvárnál, vagy a Szamos Szatmárnémetinél) az általános irányzat közel jár a sokéves átlaghoz, tehát nagyjából állandó. 3. A ciklikus függvények periódusait megfigyelve (1. táblázat) megállapíthatjuk, hogy a különböző vízgyűjtőkön is sok az azonosság, vagy hasonlóság, főként ott, ahol a meteorológiai jelleg, a széljárás jellege nagyjából hasonló. A periódusvizsgálat két jellegzetes periódust különített el. Az egyiknek a hossza 11—-12 év és első tetőzése 1956—57-re esett. A másiknak a hosszúsága 5 év és első tetőzése 1954—55-ből való. 1980 t '111=110.94-15,77 cosu lt»3,23sintu,t *3,i2 cosu> 21 170<L s-t 6 E a -a 1 0 1 3 -i vttb22.40-3,70cosu> 1t*1,36sin Ui lt-0,03 30 COSCü.t vttl*H7,Ú-21,OB cos^t* 8,37sinu ft* 1960 1980 t
