Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

1. szám - Szerdahelyi Noémi: A vízfolyásrendezés természetbe illő tervezése

SZERDAHELYI N.: A vízfolyásrendezés tervezése 33 szervesen kapcsolódik az eredetihez. Meglévő medrek holtmederként való megtartására, öbölként való kialakítására is van példa. A rövidítés hidraulikai és ökológiai hatását is mérlegeli az elrendezés. • meglévő meder természetidegen szabályozási vonal aaat=] természetbe/US vonalvezetés i—11—11—11 i régi nyomvonal oboi ^Sx^sS érféke

s biotop 3. ábra. Természetbe illő patakszabályozási vonal 5. ábra. Árapasztó kialakításának vázlata — Az árvízmentesítésegyikismert módszere csak a töltésépítést ajánlja, a vízfolyást egyéb módon nem befolyásolja. (Pl. Paleocapa Tisza-szabályozási koncepciója, amely itáliai tapasztalatokon alapult). Ha azonban meghagyjuk az eredeti medret, úgy az árvíz levonulása számára is kellő töltésközt kell biztosítanunk (4. ábra). A-A metszet —: « 4. ábra. Töltésezes a vízfolyás rendezése nélk'úl — Megoldás lehet az is, hogy az eredeti mederrendszerhez nem nyúlva olyan árapasztó csatornát létesítünk, amely csak egy meghatározott vízszín fölötti vizek esetén tehermentesíti az eredeti vízfolyást és környékét az árvíztől. Olykor a tág árapasztó meder rétként hasznosítható, így a vegetációja is megmenthető, vagy kívánatos formában alakítható. A felesleges vizek elvezetéséről ilyenkor külön is gondoskodni lehet. E módot több hazai alföldi belvízrendezés során alkalmaz* ták. (5. ábra). — Hasonló elgondolás szerint egyes esetekben csak a vízfolyás egyik partját építik ki elárasztások elleni védelemmel, míg ; a másik part megmarad eredeti állapotában, ökológiai változás nélkül. 3.2. Magassági vonalvezetés Meglévő és megfelelő fenékesésnél a vízsebesség és a hordalékmozgás egyensúlyban marad. Ha a medret meg kell rövidíteni, az esésnövekedéssel, medermólyüléssel, hordalékátrendeződéssel - jár. Az átmetszés a biotop sokrétűségét is csökkentheti, az öntisztulás mértékét is változtathatja. Nagyobb átmetszési beavatkozás a környező talajvízszintek alakulására is hathat. Az is lehet, hogy a vízfelületek érezhető csökkenése apasztja a halállomány életfeltételeit. A mederfenék biztosításának szükségessége esetén egyesek a hosszabb burkolt szakaszok helyett fenéklépcsőt, vagy fenékküszöböt javasolnak azzal, hogy ezek csak rövid szakaszon bontják meg a természetes viszonyokat és a halak is jobban alkalmazkodhatnak az új helyzethez. A fenékküszöb alatti mélyedések is kedveznek a halak tartózkodásának. A helyi viszonyok elemzése döntheti el, hogy ha a burkolás, vagy a lépcsőzés közt választani lehet, melyik megoldást részesítjük előnyben. A környezetvédelem szempontjai további indokokat adhatnak az egyik, vagy másik megoldás melletti döntésünkben. 3.3. A keresztszelvények kialakítása A keresztszelvény méretének megválasztását a hidraulikai számítások eredménye határozza meg. Tde tartozik a hordalékszállítási viszonyok tisztázása is. Viszont az is igaz, hogy a rézsűk biztosítása sem hagyható figyelmen kívül. A hal-