Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

5. szám - Hírek

HÍREK 307 Hírek Az alábbiakban közöljük a Magyar Hidrológiai Társaság elnökének Antall József úrhoz írott levelét! Antall József úrnak, az MDF elnökének, kijelölt miniszterelnök Budapest Bem József tér 3. 1027 Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mivel a közeli jövőben történnek meg az államigazgatási szervek feladatairól szóló döntések, a Magyar Hidrológiai Társaság elnökeként fordulok Önhöz, hogy néhány információval és javaslattal járuljak hozzá a meghozandó döntések megalapozottságához. Az idén 73 éves Társaságunk mintegy 4700 tagja azoknak a tudományterületeknek művelésével foglalkozik, amelyek célja a vizek keletkezési, összegyülekezési, előfordulási és állapotváltozási folyamatainak megismerése. A tudományos ismeretek nemzetközi cseréjével, a nézetek ütköztetésével, továbbá az általuk gondozott szakterületek fejlesztésére irányuló javaslatainkkal szolgáljuk a legjobb szakmai ismeretek figyelembe vételét a legkülönfélébb döntések meghozatalában. Engedje meg Miniszterelnök Úr, hogy aggodalmamat fejezzem ki az olyan — több-kevesebb nyilvánosságot kapott — javaslatokkal, állásfoglalásokkal kapcsolatban, amelyek a vizekkel foglalkozó szervezet megbontását célozzák. Kétségtelen, hogy a vízügyi szervezet kénytelen ma olyan öröklött beruházói kivitelezői és üzemeltetési tevékenységekkel foglalkozni, amelyek egy korszerű piacgazdálkodásban máshol kell. hogy helyet kapjanak. Bizonyos, hogy megváltozott módon kell dolgozni egy demokratikus alapokról felépülő közigazgatásban a korábbihoz képest. Bizonyos azonban az is, hogy hazánkban sokkal nagyobb a vizek nemzeti jelentősége, mint más országokban, és hogy ezért különös gonddal és sajátos módon kell foglalkozni azokkal. A trianoni békeszerződés nyomán úgy alakultak az országhatárok, hogy a hazánk területére érkező felszíni vizek 95%-ban a környező országokban keletkeznek, és onnan érkeznek hozzánk, ezért vízfolyásaink csaknem teljes rendszerében jelen vannak a külföldi hatások, és azoknak sok tekintetben ki vagyunk szolgáltatva. Ez a tény megnöveli a hazánkban keletkező vizek értékét, amelyek menynyiségét és minőségét határainkon belül is alakítani tudjuk. Ezeket a célokat 300-nál több tározó, és a vízminőséget javító számos intézkedés szolgálja. 6000-nél több helyen folyik a felszíni és a felszínalatti vizek állapotának észlelése a vízrajzi észlelőhálózat segítségével. 4000 km-nél hosszabb, egységes kezelésben lévő árvízvédelmi rendszer, és több mint 20 000 km hoszszú belvízcsatorna fenntartásával lehetett most már évtizedek óta elkerülni a jelentősebb vízkárokat. A környezeti veszélyeztetés ellenére a vezetékes rendszerekkel ellátott lakosság folyamatosan jó minőségű, a nemzetközi normákat is kielégítő vízhez jut. Hazánk a Kárpát-medence legmélyebb területe, a vizek gyorsan futnak össze, idehozzák magukkal a szennyező anyagokat, melyeknek kártételeit azért lehetett elkerülni, meijt egységes szervezettel, és gyorsan lehetett fellépni ellenük, hasonlóan, mint az árvizek érkezése esetében. Amellett, hogy a víz nélkülözhetetlen az ember, a gazdaság és a természet számára, oszthatatlan is; nem lehet pl. egyes vízfolyásszakaszokat tulajdonba adni, mert az ottlévő víz rövid idő múlva már más helyre áramlik. Ugyanígy összekötő elem is; az egyik helyen tett beavatkozások hatásait gyorsan és igen meszszire továbbítja. Ami eredménye ma a vízügyi tevékenységnek mutatkozik. az sokban az azt végző szervezet egységességének a következménye. Ez a területi szervezetek tevékenységén keresztül mutatkozik meg, amelyek a feladatok közelében élve, jól kialakított rendben, felkészült kutató-fejlesztő gárda háttértevékenységére támaszkodva működnek. A vízügyi szakemberek tudatában vannak annak, hogy a BNV-vel kapcsolatos kedvezőtlen megítélés az eredményeket nem hozza felszínre; most azonban arra kell gondolnunk, hogy egy szétforgácsolt szervezet több évtizedes munka eredményeit teheti tönkre. Véleményem szerint nagy kár származnék abból, ha az összetartozó, és egymással kölcsönhatásban lévő funkciók több szervezethez kerülnének. Javaslatom az, hogy jól kirajzolódó, egységes szervezetben történjen a vizek teljes körfolyamatának folyamatos nyomon követése, a keletkezéstől a lefolyásig, a bevált észlelőhálózat segítségével; ugyanígy a felszíni és a felszín alatti vízkészletek meghatározása, állapotuk és kihasználtságuk értékelése, védelme; az ár- és belvízvédelem ellátása, illetve szervezése, továbbá ugyanígy a rendkívüli vízszennyezések elhárításával foglalkozó szervezet működtetése is. Az egységes szervezetet az 50-es évek elején egyszer szétrombolták, de rövid, néhány év után ismét létre kellett hozni, mert bebizonyosodott, hogy súlyos károk keletkeznek. Úgy gondolom, hogy egy egységes szervezet megtartása az önkormányzati rendszerhez történő jó illeszkedéssel nem rontja az önkormányzati önállóságot; segíti azok intézkedéseinek szakmai megalapozottságát. és hatékonyan tudja ellátni a vizekkel kapcsolatos állami feladatokat: pl. a vizeknek, mint a nemzeti vagyon részének egységes elvek szerinti értékelését, védelmét és az azokkal történő elszámolást. Tisztelt Miniszterelnök Űr! Szíves figyelmébe ajánlom a javaslatokat azzal, hogy kívánságára további információkkal állok rendelkezésére. Engedie meg. hogy ezúton kívánjak önnek munkájához jó egészséget és sok sikert! Kelt Budapesten, 1990. május 14-én. Tisztelettel: (Bencsik Béla) az MHT elnöke „KÖRNYEZETÜNK SAVASODASA" témakörű országos konferencia Balatonfüred, 1990. november 14—15—16. A KONFERENCIA CÉLJA — A környezetsavasodás okainak és következményeinek elemzése. — A kutatási és gyakorlati eredmények bemutatása. — Az ember és környezete savasodással szembeni viselkedésének vizsgálata. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium G—10 Környezetgazdálkodási Programiroda