Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

5. szám - Vermes László–Klimó Erzsébet–Fekete Balázs: Homoktalajok szennyvíztisztító képességének liziméteres vizsgálata Kecskeméten

298 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. ÉVF., 5. SZÁM «7 C V 7 777 7V7 7 V 7 V77 1779 1980 1981 1982 1983 1981. © + + © * ® 1976 ITT——' jun. © júl. aug szept. oKt. nov. dec. o o o ° ;•••<•••>•••.« • - * • w • • • • • • 4+ un : V 7 V jan. febr. marc. abr majO jún. o júlo aug. szept. O okt. nov. dec. V 7 * 1 7 » [ V V * V V ® r ® W í ® r <S> jan. febr. marc. apr. maj O jún o Júl o O aug. o szept. o okt. • nov. dec. 7 7 r v, V, Vi V * r<s > 1 ® *> © ® ® r © jan. febr. marc. apr. máj' jún. " júl. aug. szept okt. noy. dec. o o o o o , 7 » F j V » 7 ^ ® 1' ® ~ ® M @ ? i® r, @ jan. febr. marc. apr. máj jún. " júl. aug szept. okt nov dec • t o o O o o h o 7 V V * f V " *7 V > :, ® 1, ® ® V i® v • 3 jan. febr. marc. apr. maj. o jun O . júl. O r O iöug. o szept. o okt. nov. dec. V i T Y •7 » * V * -1—: . ® ; ® ,! ® ® : ® J ELMAGYARAZAT: vizsgalati időszak öntözés I bakteriológiai vizsgalat v kémiai vizsgálat O noYenyvizsgalat + izotopos Ulajnedvesseg mérés 2. ábra. Víz- és növényvizsgálati \mérési, ill. mintavételi időpontok — íLiziméter állomás i— Kecskemét A fontosabb vizsgálatok és mintavételek rendjét, valamint az öntözések időpontját a 2. ábra mutatja. A meteorológiai tényezőket a liziméter állomás közvetlen közelében lévő saját műszer kertben mértük, a meteorológiai észlelések szabványosított módszereivel. Ennek keretében a napfénytartam, a csapadék, a lég- és talajhőmérséklet, a relatív páratartalom és a párolgás napi értékeinek mérésére került sor. A vízháztartási egyenlet tagjainak meghatározásához mértük a kiöntözött és az átszivárgó víz mennyiségét, valamint a talajnedvesség változását öntözésenként és liziméterenként, utóbbit neutronszondás módszerrel. Az öntöző-, csapadék- és átszivárgó vizekben ugyanazon vízminőségi paraméterek mérése történt, amelynek során 17 vízkémiai komponens és 11 nehézfém (részletezve a cikk 2. részében) értékeit határoztuk meg. A gyűjtött mintákat négyhetenként azonos paraméterekre vizsgáltuk, de a KOI, az NH

4, az N0

2 és az N0

3 értékeit csak az öntözéseket követő 12 órában vett, ún. friss mintákból határoztuk meg. A minták analízisét végző laboratóriumok a KGST Egységes Vízvizsgálati Módszerek (1975) című metodika gyűjtemény, ill. az előírt magyar szabvány szerint végezték a vizsgálatokat. Az említett vízmintákból végzett bakteriológiai vizsgálatok a 37 és 20 °C-on fejlődő baktériumok, a Coliformok, a fekál Coliformok, fe'kál Streptococcusok, Clostridiumok, valamint az enterális kórokozók, elsősorban a Salmonellák kimutatására terjedtek ki. A vizsgálatokat 1983-ig a Komárom megyei KÖJÁL (Tatabánya), 1984-ben a Bács-Kiskun megyei KÖJÁL (Kecskemét) laboratóriumaiban végezték, a bakteriológiai vizsgálatokra szabványosított, ill. a napi gyakorlatban alkalmazott meghatározási módszerekkel. A talajok fizikai és kémiai tulajdonságai közül a kísérletek kezdetekor és befejezésekor 21 paramétert és 8 nehézfémet vizsgáltunk (részletezve a dolgozat 4. részében), mindlkét esetben azonos laboratóriumban, azonos, a talajtani gyakorlatban használt, szabványosított metodikával. A lizimétere'kről öntözések előtt levágott növényanyagot termésmennyiség, béltartalom (13 paraméter) és nehézfém-tartalom (9 elem) meghatározása céljából elemeztük (lásd részletesen a 4. részben), a takarmányvizsgálati szabvány előírásai szerint. A kísérlet során mért vízminőségi, talajtani, növényvizsgálati és bakteriológiai paraméterek az érvényben lévő OVH—MÉM—EÜM ajánlások alapján kerültek kiválasztásra és meghatározásuk a szennyvízhasznosítás esetére javasolt analitikai módszerekkel történt. Az adatok feldolgozását Proper 16/a személyi számítógépen végeztük, elsősorban BASIC programozási nyelven. Az egyes, nagy számításigényű feladatrészek megoldására később FORTRAN programozási nyelvet használtunk. Az adatállományok közvetlen elérésű (bináris fájlok, amelyet csak a BASIC tud megfelelően kezelni, így más nyelv használata esetén köztes fájlokat kellett létrehozni. Ily módon az adatok egy 720 Kbyte vagy két 360 Kbyte (IBM formátumú) floppyn férnek el. A legfontosabb eredményeiket és megállapításokat a korábban publikált részeredményekre (Csinády és mtsa., 1983; Vermes és mtsa., 1983), valamint a VITUKI-iban készült összefoglaló jelentésre (Kecskeméti.. ., 1987) alapozva ismertetjük.