Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

5. szám - Vermes László–Klimó Erzsébet–Fekete Balázs: Homoktalajok szennyvíztisztító képességének liziméteres vizsgálata Kecskeméten

VERMES L. et al.: Homoktalajok liziméteres vizsgálata 297 LIZIME TEREK FELÉPÍTÉSE 777-/,'/ /'V/A * 112 P P H" / 0 -- -8- —» 0 112 -k­JELM A GY A RA Z A T T Talajvizes lizimeter TN Talajvíz nélküli lizimeter H Homok talaj t. loszos talaj K Kontroll /csapvizzel ontott/ lizimeter Cs Csapadék gyújtó edény 105,205 mélység /cm/ 1. lábra. Liziméter állomás helyszínrajza — Kecskemét mélységű hengereket Kecskemét környéki homok (H) és löszös honiak (Lj talajokkal töltöttük meg, bolygatott, de a természetes állapotnak megfelelő­en, az eredeti szelvényezettség szerint helyezve el a liziméterekben. Jelzőnövényként minden edénybe azonos füveshere keveréket vetettünk, a korábbi kisparoellás kísérletek és a környező üze­mi területek füveskeverékével azonos összetétel­ben (részletezve később, a tanulmány 4. részében). A talajon átszivárgó vizek közvetlen felfogásá­ra állítottuk be a szabadkifolyású, ún. talajvíz nélküli (TN) lizimétereket, amelyek a mély talaj­vízszintű területeket reprezentálták, de voltak olyan edények is, amelyek alján a víz összegyűl­hetett, és így ún. „talajvizes" (T) iiziméterek ala­kultak ki, amelyekben a talajvíz és a fölötte lévő kapilláris zóna befolyásolja a függőleges vízmoz­gást, ami hatással lehet a tisztulási folyamatok­ra is. A felhasznált öntözővíz Kecskemét város mechanikailag tisztított (ülepített) szennyvize, ill. a kontroll edények (K) esetében a városi csap­víz volt. Évi 360 mm vízadagot alkalmaztunk, amit a tenyészidő 6 hónapjában, négyhetes idő­szakokban, 60 mm-es adagokban öntöztünk ki a liziméterekre. A párolgási veszteségek csökkenté­se érdekében az öntözéseket éjszakánként végez­tük. 1.3 A vizsgálatok és a vizsgálati módszerek A kutatási programban előirányzott vizsgálatok és mérések az alábbi kérdéskörökre terjedtek ki: — meteorológiai tényezők mérése napi két, ill. három alkalommal, — a víziháztartási egyenlet tagjainaik mérése 12 óránként, ill. öntözésenként, — a vízminőségi vizsgálatok négyhetenként, egyes komponensek esetében sűrűbben is, — bakteriológiai vizsgálatok kéthetenként, — növényvizsgálatak a tenyészidőben négyhe­tente, — talajvizsgálatok a Iiziméterek ibetölésekor és szétbontásakor, 10 cm-es rétegenként.

Next

/
Thumbnails
Contents