Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

1. szám - Vásárhelyi Mihály Artúr: Durban város 340 ezer m3-es fedett ivóvízmedencéje

24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. fiVF., 1. SZÁM Dúrban város 340 ezer m

3-es fedett ivóvízmedencéje Vásárhelyi Mihály Arthur 115 Mediterranean, 16 North Street, Riviéra 2196 Ilep. oí South Africa Kivonat: A tanulmány egy különlegesen nagy, csésze alakú vasbeton ivóvíztároló medence tervezési, építési és üzemi tapasztalatait összegezi. A 22 m víznyomás vízzáró tartása különleges tervezési és építési eljárásokat igényelt. A próbafeltöltéskor kiderült építési hibák további beavatkozásokra vezettek. A végleges átadás óta a műtárgy 18 éves üzeme gondnólkülinek bizonyult. Kulcsszavak: Vasbeton ivóvíztároló, építési tapasztalatok, Dél-Afrika. 1. Bevezetés 1968 májusában Dúrban város (Dél-afrikai Köztársaság) műszaki osztálya ajánlatokat kért egy 340 000 m

3 kapacitású fedett víztároló medence építésére a Dúrban Ileights víztisztító telepen. A pályázók tervük kialakításában jóformán szabad kezet kaptak: alternatív terveket is be lehetett nyújtani — azzal a kikötéssel, hogy az előírt vízszintet és padlószintet nem szabad megváltoztatni. Egy különleges alternatív terv és az ennek alapján beadott ajánlat több szempontból (gyors és gazdaságos kivitelezhetőség, tetszetes külső, stb.) is előnyösnek mutatkozott . Ezt a tervet el is fogadták és az építkezés 1968 júniusában ennek alapján kezdődött el. Az alternatív terv medencéje 22 m mély, 167 m nagy-átmérőjű csonkakúp, egy északdéli irányú völgyben, a kerületen megmagasítva egy 3,66 m-es fallal; a legmagasabb vízszint 0,30 Hírei az oldalfal teteje alatt. A csonkakúp keleti és nyugati oldalai a völgy oldalait követték, az északi és déli oldalak földtöltésből készültek, amelyeknek a legnagyobb magassága 25 m volt. A medence lefedésére egy cirkuszi sátor alakú, feszített beton függőtető héj szolgált, amit a medence közepén egy henger alakú, 12 m átmérőjű és 50 m magas vasbeton torony támasztott alá; a héj a torony tetején lévő húzott gyűrű és az oldalfalon sarukkal alátámasztott nyomott gyűrű között volt kifeszítve (1. ábra). 2. Alapozási viszonyok és a földmunka Az előzetes talajvizsgálat kimutatta, hogy a völgyben rózsaszínű homokkő f eleit változó vastagságú, fekete agyag- és iszaprétegek helyezkednek el. A lerakódott anyag a völgy fenekén 3,0—4,5 m vastag, a völgy oldalán feljebb egyre vékonyodik, sőt eltűnik, és a homokkő kerül ki a felszínre. A homokkő felső rétegei már alkalmasak alapozásra 250—350 kPa megengedett feszültséggel; a mélyebben fekvő keményebb rétegek megengedett feszültsége 1000 kPa, de ezek erősen repedezettek. A középső tornyot egy keményebb rétegre alapozták, miután H szikla repedéseit az alaplemez alatt 15 m mélységig cementhabarccsal nyomás alatt kitöltötték. A töltéseket az északi és déli oldalon — jelentős mennyiségű agyag és iszap eltávolítása után — a felső puhább rétegekre építették. A magas töltések építéséhez a homokkő puhább rétegeit használták fel, mivel laboratóriumi vizsgálatok ós helyszíni próbatöltések kimutatták, hogy az anyagot 0,45 m-es rétegben 10—11 % nedvességtartalommal elterítve és 10 t-s vibráló heng er OLDALFAL VÍZSZINT £ FENÉKLEMEZ-, áíT 305

0 J, 2 TÖMÖRÍTETT TOLTES^^l / ESES .280 •BELS0 ATMERO KA VICSBETpN __ VÍZGYŰJTŐ RÉTEG r

o77?s •Sí<0 11300 TÖLTÉS KIURITO CS0VEZETEK 28900 19 5 0 0 28900 43700 KtRULETI fiYURÜ TARTÓ S,ZÖRÖz AROK UTOFESZITETT ÜYURLJ ' ELOREGYARTOTT FESZÍTETT BETON FÜGGOTETO TÖMÖRÍTETT TOLiES TALAJVÍZ _/ CSATORNA <.3700 1. ábra. A víztároló medence keresztmetszete