Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

4. szám - Abdullah Haj Soliman: Adalékok a szuszpenziók ülepedéséhez, különös tekintettel a kezdeti koncentrációjukra

A. H. SOLIMAN: Szuszpenziók ülepedése 231 * Ipm I 2. ábra. Az őrlemények szemcseméret-eloszlásai ményeket használtam (2. ábra). Ennek a sűrűsége 2,7 kg/dm 3, megközelíti az ipari szennyvizekben előforduló ásványok átlagos sűrűségét, másrészt egy bizonyos koncentrációtól kezdődően a mészkő hajlamos a csomósodásra, és ezzel a szennyvizek­ben is előforduló jelenségek lépnek fel. A szusz­penzióval töltött edényrész magassága 60, 61 cm, a méréseket 45 cm mélységben végeztem el. Az első kísérleteket az említett mérőhengerekkel el­érhető mérési pontosság meghatározására végez­tem. A víz hőmérsékletének emelkedése kétféle szo­bahőmérsékleten (16 °C illetve 20 °C) az idő függ­vényében három óra elteltével nem haladja meg a 3 °C-ot. A 18 °C szobahőmérsékleten végzett kí­sérletek esetén a 6 ^m átmérőjű szemcse ülepe­0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 t Imin) 3. ábra. A szuszpenzió koncentrációjának időbeli vál­tozása a négyzet, illetve a kör keresztmetszetű mérő­hengerben dési sebességére nézve (ílv=7,967' 10~ 3 cm/min) el­hanyagolható ülepedési sebességváltozás a mért 45 cm mélységben. Mind a négyzetes kis kereszt­metszetű, mind a nagyobb kör keresztmetszetű hengernél mértem a falhatást a viszonylag kis koncentrációjú szuszpenzióknál (c n=3 g/l) a kon­centrációjuk időbeli változása (3. ábra), illetve a nagy koncentrációjú zagyoknál (c n= 30 g/l) a ha­tárréteg (derített víz—zagy fázishatár) ülepedése során (4. ábra). H Icml 1 Négyzet keresztmetszetű 2 Kör keresztmetszetű 6 78 t Imin) 10 11 12 13 K 4. ábra. A határréteg ülepedési görbéje a négyzet, il­letve a kör keresztmetszetű mérőhengerben A 3. ábrán a legnagyobb koncentráció-különbség látható, amely a két henger különböző méretű fal­hatására vezethető vissza, a görbék alapján 4,11%. A határréteg ülepedési sebességét illetően pedig 6,35% hátráltatást jelent a falhatás a kör és nagyobb ke­resztmetszetű hengerhez képest (4. ábra). Ebből ar­ra következtethetünk, hogy a falhatás jobban érvé­nyesül a sűrű zagyok határrétegének ülepedési se­bességére, mint a híg szuszpenzióknál a koncentráció alakulásában. Az M20 mészkőőrlcmény esetében felvázoltam a feszüllségváltozást a kezdeli koncentráció függ­vényében a három mérési tartománynak megfe­lelően (5. ábra). Ezen az ábrán látható, hogy a készülék a fénysugár erősségétől függően mérő­tartományonként egy bizonyos kezdeti koncent­rációtól kezdődően kevésbé érzékeny. Ez azzal ma­gyarázható, hogy a sűrűn lebegő szemcsék be­töltik a teret a fény útjában, és így nem érkezik fény a szuszpenzión keresztül az érzékelőre. A készülék pontosságát egyrészt a 3. ábra iga­zolja, amelyen az egyenlő koncentrációjú szusz­penziók azonos jellegű ülepedése látható a falha­tástól eltekintve, másrészt a 6. ábra, amely arról tanúskodik, hogy a készülékkel vizsgált két kü­lönböző szemcseméret-eloszlású őrlemény közül a

Next

/
Thumbnails
Contents