Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

4. szám - Bodnár Imre: A komposztált kommunális szennyvíziszap – iszaptrágya – üzemi hasznosítása

223 A komposztált kommunális szennyvíziszap —iszaptrágya üzemi hasznosítása Bodnár Imre Kapostáj Mgtsz, Kaposvár, Toponári u. 35., 7400 Kivonat: A mezőgazdasági termelés eredményeinek és hatékonyságának fokozásában egyre nagyobb fontosságúvá válik a biotechnológia üzemi alkalmazása keretében a komposztált kommunális szennyvíziszapnak (iszaptrágya) üzemi hasznosítása. A mezőgazdasági felhasználás szempontjából döntő kérdés az iszap összetételének pontos ismerete, különös tekintettel annak nehézfém-tartalmára. A laboratóriumilag ellenőrzött szennyvíziszapnak iszaptrágyának, — mint növényi tápanyagforrásnak — a mezőgazdasági üzem tápanyaggazdálkodási rendszerébe való beillesztése fontos feladat. Kiemelt jelentősége van az elhelyezés műszaki, technikai és üzemeltetés feltételrendszerének, — figyelemmel a terület hidrológiai viszonyaira és a környezetvédelemre. E feladat megvalósításában a mezőgazdasági üzemeknek is fontos szerep jut, — ezért is vállalkozott a Kaposvári „Kapostáj" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, hogy területén az iszaptrágya-hasznosítás kísérleti jelleggel megkezdődjön. Kulcsszavak: komposztálás, szennyvíziszap, iszaptrágya, mezőgazdasági szennyvízhasznosítás. Bevezetés A mezőgazdasági termelés eredményeinek, hatékonyságának fokozásában mai céljaink eléréséig hoszszú utat kellett megtenni — felhasználva a megfigyeléseket, empirikus tényezőket és korunk előrehaladtával a különböző tudományágak, többek között a természettudományok ismereteit. A fentiek együttes alkalmazása szélesítette és szélesíti a termelők lehetőségeinek határait és egyre nagyobb fontosságúvá válik e téren a biotechnológia alkalmazása a mezőgazdaság valamennyi területén. A fentiekhez kapcsolódik Kaposvár város kommunális szennyvíziszap felhasználásának és elhelyezésének témája is, melyet a városi tanács vezetése a MÉLYÉPTERV szakembereivel közösen indított el és a mezőgazdasági felhasználásra ajánlatot tett szövetkezetünk vezetésének. A mezőgazdasági hasznosításra vonatkozó szakirodalmak szűkös volta ellenére is vállalkoztunk munkatársaimmal arra. hogy a kommunális szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítását megfelelő ellenőrzés mellett megvalósítjuk. 1. Szakirodalmi áttekintés E téma forrásmunkái (öntözés vízzel és szennyvízzel) az ókori Egyiptom és Mezopotámia gazdagon termő földjeihez nyúlnak vissza, melynek alapja a térség sokoldalúan fejlett kultúrája. A római birodalom virágkorában is megtaláljuk az öntözést. Hazánkban a mai Dunántúlon, Pannóniában, Aquincum térségére is áll e megállapítás. Még akkor is, ha a barbár középkor e kultúrát tönkretette, olyannyira, hogy csak a XVIII. század második felében indulnak el újra e téren az első próbálkozások. Arad város szennyvizét 1896-ban használják öntözésre. A szennyvíz és szennyvíziszap felhasználása még jelenlegi termelési feltételeink között sem kielégítő — hasznosítása lassú. Okai között elsősorban korlátozó intézkedések is említhetők. A téma irodalmát tekintve, kedvezően számol be tapasztalatairól Czyzyk, F. 1966—72 között végzett kísérletei alapján megállapította, hogy a szennyvíziszap javította a talaj szervesanyag-tartalmát, növelte a termesztett növények terméshozamát, különösen 400—600 q/ha adagok mellett. Figyelmet érdemel, hogy az őszi szennyvíziszap-trágyázást tartotta sikeresebbnek. Volkova, M. P. (1974) tanulmányában megemlíti, hogy a ,,szerves trágya mennyiségét növelő tartalék a városi szennyvizek iszapja, amely nagy mennyiségben (ezer tonnákban) halmozódik fel a város kommunális gazdaságainak szennyvíztisztó telepein." Azok a kísérletek is, amelyeket A. M. Szljuzko és Zs. G. Lugova (1971) az iszapnak szerves trágyaként komposzt formájában való hasznosításával kapcsolatban végeztek, bizonyítják az iszap hasznosításának magas fokát a mezőgazdaságban. NSZK szerzők is hasonló eredményre jutottak, de felhívták a figyelmet arra, hogy a „nehézfémsók" meghatározott értéket nem léphetnek túl az iszapban. Meixner, G. (München) cikke, a Korrespondeur Wasser (1982. 29. k., 5. sz.), Galdkova (Moszkva, 1978) is óvatosságra int a táplálékainkba való bekapcsolás tekintetében. Az iszapkezelés és iszaphasznosítás ma már egyre nagyobb jelentőségű. Erről tanúskodott az „IFAT" München 1981 kiállítás is. 2. Az iszaptrágya hasznosításának kezdete A szakirodalmi áttekintés eredményeképpen a szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy kísérleti jelleggel vállalkozik a szennyvíziszapból előállított iszaptrágya szántóföldi felhasználására.