Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

4. szám - Czencz Ferenc: A kaposvári városi szennyvíziszap elhelyezése mezőgazdasági területeken

CZENCZ F.: A kaposvári szennyvíziszap elhelyezése 221 A nem teljesen érett iszapkeverékek kiszórását tapasztalatszerzés céljából végeztük. A kedvező tapasztalatok a felhasználás szempontját tekintve megnyugtatók. 6. A szennyvízkomposztokkal kezelt területeken termesztett növények vizsgálata 1987 szeptemberében a komposzthasznosítási próbaüzem során a termelőszövetkezet T—19. tábláján kísérletet állítottunk be. Az alkalmazott kezelések és jelölésük a következő volt: — 1 50 t/ha önérlelt szennyvíziszapkomposzt — 2 50 t/ha szalmás szennyvíziszapkomposzt — 3 50 t/ha önérlelt szennyviziszapkomposzt + 5 t/ha dolomitos mészkőpor — 4 50 t/ha szalmás szennyviziszapkomposzt + 5 t/ha dolomitos mészkőpor — 5 100 t/ha önérlelt szennyviziszapkomposzt — 6 kontroll A hasznosítási próbaüzem során a tenyészidőszakban elvégzett fenológiai megfigyelések célja annak megállapítása, hogy a növényfejlődés jellegzetes szakaszaiban kimutatható-e az iszapkezelés bármilyen — pozitív vagy negatív — hatása a növények fejlődésére. A vizsgálatok másik köre a növényekben, elsősorban azok termésében és a talajban a fémtartalom, valamint a termés minőségi változásának kimutatását célozta. Az elvégzett fenológiai vizsgálatok szerint az iszapkomposztok a termesztett növények kezdeti fejlődését károsan nem befolyásolták. A fejlett növényzet jellemzői és az iszapkomposzt-kezelés között egyértelmű összefüggés nem volt kimutatható, de ez elsősorban az 1988. évi kedvezőtlen — aszályos időjárásnak tulajdonítható. Ugyanerre vezethető vissza az is, hogy a terméseredmények a kezelések nagy részében növekedtek, szignifikancia nem volt megállapítható. A talaj fémtartalma általában nem változott, de azon fémek esetében, ahol változást regisztráltunk, ott is a megengedett határon belül maradt. Ez elsősorban a Hg mennyiségére vonatkozik, de az egyértelműen megállapítható, hogy nincs kapcsolatban az iszapkezeléssel. A szemtermés fémtartalmát a 2. táblázat, a takarmányvizsgálati jellemzőit a 3. táblázat tartalmazza. A fémtartalom a termésben — hasonlóan a talajhoz — az esetek többségében gyakorlatilag nem változott, a változások esetében is a megengedett határon belül maradt. A termés minősége javult, de ez esetben sem szignifikáns. 2. táblázat Kukorica szemtermés összetétele mg/kg szárazanyag Mintavétel helye és ideje: Kaposvár, T—19 1988. 10. 04. KompoKezelés jele Hat.nens 1 2 3 4 5 6 ért. N 18 800 17 300 12 800 17 000 17 500 16 300 P 3 290 2 895 3 030 3 025 2 790 2 635 K 4 069 3 484 3 385 3 633 3 259 3 044 Ca 1 077 680 966 852 495 453 Mg 1 759 1 374 1 517 1 515 1 239 1 187 Na 11,97 10,26 15,39 0,001 0,001 5,13 Fe Mn 77,22 11,59 63,98 9,95 77,25 9,51 52,95 10,06 64,00 9,18 68,41 9,29 Zn 26,20 21,89 22,40 24,30 20,51 30,00 250 Cu 2,89 2,64 2,81 2,21 1,70 2,13 50 Cd 0,083 0,198 0,004 0,086 0,004 0,004 0,5 Co 0,016 0,378 0,006 0,169 0,006 0,006 Cr 0,285 0,676 0,843 0,006 0,149 0,132 40 Hg 0,689 0,699 0,549 0,088 0,093 0,093 0,1 Ni 0,008 1,22 0,008 0,355 0,069 1,23 Pb 7,31 3,31 0,291 0,042 5,21 0,754 10 3. táblázat Kukorica szemtermés takarmányvizsgálati eredményei Mintavétel helye és ideje: Kaposvár, T—19 1988.10. 04. MértékKezelés jele Megnevezés egység 1 2 3 4 5 6 Szárazanyag g/kg 799 790 769 782 770 678 Nyers fehérje g/kg 95 97 115 97 95 83 Nyers zsír g/kg 38 32 36 40 46 32 Nyers rost g/kg 17 18 23 24 25 21 Nm. kiv. g/kg 636 628 579 609 592 531 Nyers hamu g/kg 14 16 17 12 12 11 Ca g/kg 0,23 0,22 0,20 0,21 0,21 0,28 P g/kg 2,84 2,65 2,77 2,54 2,71 2,18 DE sertés MJ/kg 13,17 12,93 12,66 12,90 12,75 11,16 ME sertés MJ/kg 12,89 12,65 12,32 12,60 12,45 10,91 Kem.-ért. sert. g/kg 732,2 718,5 694,5 715,1 706,5 618,4 Em. nyers fehérje sertés g/kg 76,9 78,6 93,1 78,6 76,9 67,2 1988 őszén újabb területen — a T—5. táblán — került hasonló üzemi kísérlet beállításra. Ennek megfelelően a tapasztalatok jelentős bővülésével lehet számolni. Kedvező időjárási körülmények esetén feltételezhető, hogy ezzel elegendő tapasztalat áll majd rendelkezésre arra, hogy ezek alapján úgy a kibocsátó, mint a felhasználó számára megnyugtató értékelést lehessen végezni a szennyvíziszapkomposztok mezőgazdasági hasznosításának reális lehetőségeiről a Kapostáj Mgtsz-ben. A kézirat beérkezett: 1989. október 11. Közlésre elfogadva: 1990. január 12. Abstract: Land disposal of sludge from the Kaposvár sewage treatment plánt Czencz, F. The results of analytical checks on the soils and plants in the disposal area of the Kaposvár municipal sewege sludge are presented. The sludge is composted by two