Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

1. szám - Szeredi István: Csúcsenergia-források alkalmazási feltételei

22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. fiVF., 1. SZÁM 3. A csúcsenergia-források vizsgálata 3.1 Az alternatív lehetőségek rangsorolása Az alternatívák elemzésének első lépese műszaki, gazdasági és környezeti kritériumrendszer felállítása volt. Ennek lényegesebb elemei a következők : — A villamosenergia és teljesítményigények kielégítése, — A beruházási költség minimálása, — Az energiahordozó-szerkezet rugalmasságának biztosítása, — A szénhidrogén-felhasználás minimálása, — A meglévő szénerőművek kihasználása és a szénfelhasználás szinten tartása, — A rendszer biztonságának gyors tartalékbiztosítása, — Az atomerőmű-építés hatékonyságának biztosítása, — Műszaki kiforrottság — A berendezések rendelkezésreállása távlatban a szükséges energetikai nagyság, — A berendezések hazai gyártásának lehetősége, — A hazai építőipari kapacitás foglalkoztatásának, ill. bevonásának lehetősége, — A környezeti kapcsolódások minimálása, — A környezeti hatások kis területre koncentrálása, — A területigény minimálása, — A fogyasztói centrum közelsége. Ezeket a megvalósítás biztonságát, a hazai ipar lehetőségeit és a környezeti adottságokat jellemző kritériumok egészítik ki. Az értékelés második lépése az értékelési tényezők relatív fontosságát kifejező súlyszámrendszer felállítása. Ezek a funkcionális célok teljesítésére és a megvalósíthatóságra orientáltan állíthatók össze. A különböző vizsgálatok eredményeit a 2. táblázat foglalja össze. Az egyes alternatívák súlyozott rangszámainak relatív értéke alapján a szivattyús energiatározási alternatívák látszanak legkedvezőbbnek. 2. táblázat A fejlesztési alternatívák típusának rangsorolása Relatív súlyszázalék Fejlesztési alternatíva 100 % 86—95 % 82—86 % 63—82 % o c -08 « •Eb Az atomerőműből és a szivattyús energiatározóból álló energetikai egység kiépítése Az alsó tározó kialakítását nem igénylő szivattyús energiatározási lehetőségek A felszíni, vagy föld alatti alsó tározó kialakítását igénylő szivattyús energiatározási lehetőségek A föld alatti alsó ós felső tározó építését igénylő telephelyeken szivattyús onergiatározás 72 % 69 % Gázturbinák A rendszer gázturbinás fejlesztése A rendszer fejlesztése kombinált ciklusú gázturbinákkal 67 % 62 % Csúcskiépítésű vízerőmű Sűrített levegős energiatározás 3.2 Az összehasonlító vizsgálatok iránya Az átfogó elemzés eredményei a vizsgált időhorizonton belül legnagyobb biztonsággal megvalósítható, műszaki és gazdasági szempontból leghatékonyabb fejlesztési irányokat. Ezek további részletes műszaki, gazdasági, környezetvédelmi elemzésével, a feltételek párhuzamba állításával határozható meg a több kritérium alapján legkedvezőbb megoldás. A funkcionális igények kielégítése és a rendszer fejlesztésében érvényesülő hagyományok alapján az összehasonlító elemzést az alábbi fő csoportra célszerű elvégezni: — Gázturbinák és kombinált ciklusú gázturbinák elsősorban a rövid megvalósíthatóságuk miatt. A sűrített levegős energiatározás vizsgálata csak a profil erősítésére és a gázturbinás fejlesztés gazdaságosságának javítása szempontjából kapcsolható ehhez a csoporthoz. — Szivattyús energiatározó a rendszer rugalmassága és az energiahordozó-szerkezet racionalizálása szempontjából. Az atomerőmű és szivattyús energiatározó közös telephelyen való megvalósítása csak a távlati telephelykutatások szempontjából vonható ebbe a csoportba. A csúcserőműtípus kiválasztását meghatározó leglényegesebb tényezők hatásmechanizmusa a 9. ábra. A csúcsermőműtípus kiválasztását meghatározó tényezők hatás mechanizmu sai