Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

4. szám - Boda János: A kapossvári szennyvíziszapok és folyékony települési hulladékok kezelése, elhelyezése

211 A kaposvári szennyvíziszapok és folyékony települési hulladékok kezelése, elhelyezése Boda János Mélyépítési Tervező Vállalat, 1053 Budapest, Múzeum krt. l/b. Kivonat: A szennyvíz- és iszapkezelés, valamint az -elhelyezés technológiáját egységes rendszerként kell kezelni, melyben az iszapkezelés módját mindig az elhelyezés ismeretében kell megválasztani. Az elhelyezésnél arra kell törekedni, hogy az iszap szervesanyag-tartalmát és növényi tápanyagait minél nagyobb mértékben hasznosítani tudjuk. Ezért előnyben kell részesíteni a hasznosítással egybekötött elhelyezési módokat. Tárolni, deponálni azokat az iszapokat, amelyek hasznosítást korlátozó elemeket nem tartalmaznak, csak átmenetileg, a hasznosítás feltételeinek a megteremtéséig szpbad. Végül figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a nagyobb szennyvíztisztító-telepek iszapkezelési költsége csak az anaerob iszapstabilizálással csökkenthető a jelenlegi és főleg a várható energia- és vegyszerárak mellett az elfogadható szintre. A tanulmány a kaposvári példán mutatja be az előzőekben ismertetett alapelveken alapuló iszapkezelési és elhelyezési technológiát. Kulcsszavak: Iszapkezelés, folyékony települési hulladékok kezelése, iszapelhelyezés. 1. Bevezetés Kaposvár régi szennyvíztisztító telepe már a 70es évek végére túlterheltté vált. A 15 ezer m

3/d mechanikai, de csak 7,5 ezer m

3/d biológiai tisztító kapacitású telepet közel 20 ezer m

3/d víz terhelte. A tisztítás során keletkező stabilizálatlan iszapot olyan földmedencében tárolták, amelynek gátjai átszakadással fenyegettek. Megoldatlan volt a tárolóból kikerülő iszap elhelyezése és a város települési folyékony hulladékainak a kezelése is. A legsürgetőbb gondok megoldásával a városi tanács az OVIBER közreműködésével a Mélyéptervet bízta meg. A Mélyépterv beruházási programja a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével a fokozatos kiépítésre tett javaslatot, elsőként az iszapkezelés és -elhelyezés, valamint a települési folyékony hulladék előkezelésének a megoldásával, majd ezt követően a bioló1. Rács és homokfogó 12. Iszapkezelő és víztelenítő gépház 2. Kazánház 13. Előrothasztók 3. Előülepítők 14. Utórothasztó 4. Levegőztető medencék 15. Iszapágyak 5. Utóülepítők 16. Gázkezelő épület 6. Mérőcsatorna 17. Gáztartály 7. Fertőtlenítő 19. Szociális épület 8. Klórozó 20. Műhely raktár épület 9. Csurgalékvíz átemelő 21. Trafó és diszpécser épület 10. Elősűrítők 22. Porta mérlegház 11. Utósűrítők 1. ábra