Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

3. szám - Hírek

HlREK 183 Hírek Vízi építmények alaptestébe helyezett majolika emléklap Szegeden, az Alsó-Tisza vidéki vízügyi emlékhelyen gyakran feltűnik a látogatóknak egy 40 cm átmérőjű, 1 cm vastag, mindkét oldalán 7—8 mm-es peremmel ellátott majolika korong, amely az egyik oldalán a már a múlt században is fennálló, az 1948. évi államosításig tevékenykedő Körös—Tisza—Maros közi ármentesítő társulat árterének helyszínrajzát és töltés mintakeresztszelvényét ábrázolja, másik oldalán pedig az előbb említett nagy társulat részét képező Mindszent—Apátfalvi ármentesitő társulat legfontosabb szervezeti adatai vannak leírva. A majolika korong egy 46 om átmérőjű, 8 cm magasságú üreges tokba helyezhető, amelynek körirata: „A Mindszent— Apátfalvi ármentesitő társulat területét védő tiszai töltések emléklapja. 1885." A tok felső felén Magyarország akkori koronás — angyalos —, az egykor meghódított tartományok címereit is magában foglaló címere domborműként látható. A majolika emléklapokat azért csinálták, hogy a vízi építmények alaptestébe, vagy az árvízvédelmi töltések testébe elhelyezzék, hogy az utókor is láthassa majd, kik és mikor építették az árvízvédelmi műveket. Anyaguk volt a biztosítéka, hogy ellenállhatnak a víznek, vagy az időjárásnak. Az emléklapok a pécsi Zsolnay-féle üzemben készültek. Elhelyezésüknél arra is ügyeltek, hogy magát az emléklapot a tok belsejében vízzáróan elcementezzék, hogy színezete, rajza és felirata változatlanul megmaradjon. Az alaptestekbe helyezhető emléklapok elkészítésének és alkalmazásának gondolata Péch József vízimérnöktől (1829—1902), a magyar vízrajzi szolgálat első vezetőjétől származik. Dr. Vágás István