Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

1. szám - Szeredi István: Csúcsenergia-források alkalmazási feltételei

18 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. fiVF., 1. SZÁM — gázturbinák alkalmazása, — kombinált ciklusú gázturbinák alkalmazása, — sűrített levegős energiatározás, — szivattyús energiatározás, — szivattyús energiatározás föld alatti alsó tározóval, — szivattyús energiatározó föld alatti alsó és felső tározóval, — csúcskiépítésű vízerőmű létesítése, — szupravezetős induktív energia tározás/mágnese energiatározás, — szivattyús energiatározóból és atomerőműből álló energetikai egység létesítése, — szélerőműből és szivattyús energiatározóból álló energetikai egység, — akkumulátorok alkalmazása, — hidrogénfejlesztés és tárolás, — lendítőkerék alkalmazása, — a hőenergia tárolása. 2. A csúcsenergia források alkalmazásának helyzete 2.1 Terheléskiegyenlítés villamosenergia szállítással A villamosenergia-rendszerek együttműködése és nemzetközi távvezetékhálózaton lebonyolítható villamosenergia csere lehetőséget biztosíthat a csúcsterhelések csökkentésére. Érdekes példa lehet erre a svájci villamosenergia-rendszer 2. ábra szerinti üzeme (Oirod 1984). A kisterhelésű tarifazónában importált és nagyterhelésű tarifazónában exportált villamos energia jelentős szerepe játszik pl. az 1982. évi 290 millió dolláros energiaexport profitban. A nyugateurópai rendszer szempontjából viszont a svájci rendszer üzeme egy nagykapacitású energiatározót helyettesít. A megfelelően rugalmas szabályozó erőművekkel nem rendelkező magyar erőműrendszer műszaki okokból ellentétes üzletpolitikára kényszerül. Mint azt a 3. ábra muatja, a hazai erőművek terhelésének kiegyenlítése érdekében a villamosenergiaimport túlnyomó részét a csúcsidőben és nappal a magas tarifazónában kell behozni. [ GWJ 10 0 8 7 6 5 3 2 1 0 2. ábra. A svájci energiarendszer jellemző téli üzeme 3. ábra. A magyar energiarendszer jellemző tavaszi üzeme 2.2. A gázturbinák alkalmazásának helyzete A gázturbinák energetikai alkalmazása az olajárrobbanásokat megelőző időszakban terjedt el. Az olajármozgás fejlődésüket sok országban visszafogta. Hazai tapasztalataink nem egyértelműen kedvezőek az inotai gázrurbinákkal. Gazdasági szempontból gázturbinákkal Tnotán 16,01 Ft/kWh és Kelenföldön 28,85 Ft/kWh önköltséggel állítható elő villamos energia 1988. évi árszinten. Környezeti szempontból az 500 °C feletti kilépő hőmérséklet hőszennyezést, az égéstermékek pedig S0

2 és NO,, szennyezést okoznak. Az utóbbi miatt is üzeme kizárólag jó minőségű gázolaj és kisebb mértékben földgáz felhasználásával engedhető meg. Beszerzése nyugati cégektől lehetséges. Élettartama kb 45—50 000 üzemóra. Megvalósításának időigénye viszonylag rövid. Rugalmasságát a percenkénti 7—10% terhelésfelvételi sebesség jellemzi. A jellemző gépegység-teljesítmények 20— 140 MW közöttiek. T 1.01 bar 126 °C 2x501 kg/s 4. ábra. Az összetett körfolyamatú gázturbina hőkapcsolása 19Ü2.december 15. Export 8 12 16 20 2í Ihl 1985. április 17. Aramszotg. Váltalat