Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

3. szám - Aujeszky Géza–Petz Rudolf–Sajgó Zsolt–Scheuer Gyula: Új partiszűrésú vízbázis a Duna bal partján Tassnál

AUJESZKY G. et. al.: Tassi vizbázis 163 2, ® II / 3 4. 94,0-" 2. ábra. /I vízbázis és környezetének helyszínrajza a vízminőség védelmi rendszer figyelőkútjainak f eltüntetésével 1. Vízmfikutak 2—3. Különböző időpontokban telepített (1980—81., 1987—88.) figyelőkutak. 4.1. talajvíz esése. 2. A vízbázis vízföldtani jellemzése A kistérségi vízmű víznyerő területe a Duna bal partján, a Csepel-sziget déli végének közelében, Tass-Szalkszentmárton községektől nyugatra, az 1582—1586 fkm-ek közötti szelvényben helyezkedik el. A terület felszíne, közel sík és mezőgazdasági művelés alatt áll. E partszakasz azért került víznyerés szempontjából előtérbe, mert az Alsódunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ezt a partszakaszt tartotta fenn partiszűrésű vízbeszerzés céljára és az országos kerettervben is ilyen célú hasznosítása szerepel (2. ábra). A Dunát kísérő üledékösszletről, annak keletkezéséről a következő ismertetést adjuk: A Duna a pleisztocénben hatalmas hordalékkúpot épített fel az erősen süllyedő Duna-Tisza közén az idősebb képződmények felszínére. A hordalékkúp felhalmozódása során számos ágra szakadva átlósan folyt keresz tül a mai Duna-Tisza közón, medreit gyakorta változtatva, miközben nagymennyiségű különböző méretű, főleg szemcsés hordalékanyagot rakott le. A Duna e törmelékkúpon mindinkább nyugat felé tolódott el, amelyet jelentősen elősegítettek a Dunántúl peremén végbement süllyedő mozgások. A folyó mai völgyének földtani kora a legújabb vizsgálatok (Borsy Z. 1987.) szerint felső-pleisztocén végi óholocén, ami annyit jelent, hogy a vizsgált dunai összlet kb. 10000 éve kezdett felhalmozódni. Az összlet felső részének képződése még a múlt században is tartott, amikor még elöntötték az árvizek a területet. A Duna bal parti részén a folyóvölgy szélessége kb. 20—30 km, amelyet a Duna-Tisza-közi hátság magasabb felszíne határol. A völgy még a múlt században ártér és hatalmas mocsárvilág volt. Ezt az állapotot a folyószabályozással, gátépítéssel átalakították, megszüntették. így azóta lényegesen megváltoztak azok a természetes viszonyok,