Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

3. szám - Katona Zsolt–Deli András: Közműcsatorna hálózatok hidraulikai méretezése C-64 személyi számítógéppel

138 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1990. 70. ÉVF. 3. SZÁM Szakasz érkező folyásfenékszintjét, de alatta marad az i—j szakasz induló záradékvonalszintjének. Ekkor az i—j szakaszon a visszaduzzasztást részlegesnek tekintjük. 4 alapeset 5. alapeset 6. alapeset m-dik szakasz W l-dik szakasz hfÍF^^wi 5. ábra. A hálózat nyomás alatti áramlásának alapesetei 3. alapeset Az i—j szakaszon az áramlás eredetileg szabad felszínű, a j csomópontban azonban a nyomásszint az i—j szakasz záradékvonalszintje fölé emelkedik. Ekkor az i—j szakaszon az áramlás a visszaduzzasztás hatására nyomás alattivá válik, a nyomásvonal esése azonban minden esetben kisebb az i—j szakasz esésénél, legfeljebb egyenlő azzal (ha visszaduzzasztás előtt telt szelvényű volt az áramlás). 4. alapeset Az i—j szakaszon is nyomás alatti az áramlás, mivel azonban a j csomópontban a nyomásszint az i—j szakasz érkező folyásszintje alatt marad, ezért nincs visszaduzzasztás, azaz az Z-edik szakasz visszaduzzasztása nincs hatással az m-edik szakaszra. 5. alapeset Az i—j szakaszon is nyomás alatti az áramlás. A j csomópontban a nyomásszint az i—j szakasz érkező folyásfenékszintje, illetve záradékvonalszintje közé esik, a visszaduzzasztás tehát részleges. 6. alapeset Az i—j szakaszon is nyomás alatti az áramlás, mivel azonban j csomópontban a nyomásszint Ah értékkel meghaladja az i—j szakasz érkező záradékvonalszintjét, ezért az i—j szakasz nyomásvonala Ah értékkel eltolódik a visszaduzzasztás hatására. Mivel a szakirodalom nem tartalmaz a gyakorlati számításnak megfelelő képletet a részleges visszaduzzasztások leírására, ezért ezek hatását a program számítani nem tudja. A teljes visszaduzzasztások számítása a fentiek szerint azonban lehetséges. A program minden esetben a befogadó szelvényéből indul és a hálózatban visszafelé haladva összegzi a visszaduzzasztások hatását. A jelen fejezetben elmondottakból is következik, hogy a leírt algoritmus semmiképpen sem tekinthető szimulációnak, hiszen a gyakorlati számíthatóság érdekében a valósághoz képest több elhanyagolást is feltételez. A számítás eredményeit ezért nem lehet mechanikusan alkalmaznunk hanem mindenkor mérlegelni szükséges a tett elhanyagolásokat, a körülményeket, stb. Csak a kapott eredmények megfelelő mérnöki értékelése teszi azokat igazán hasznos információvá a felhasználó számára. 1.5. A költségbecslés mennyiségi adatainak számítása A program az alábbi mennyiségi tételeket számítja : — földkiemelés árokból függőleges fallal, — visszatöltés és tömörítés a cső felett és mellett 50 cm-es távolságon belül, — visszatöltés és tömörítés a cső környezetében 50 cm-en túl, — ágyazat készítése, — dúcolás készítése — kiszoruló föld mennyisége — átmérők szerinti csőhosszak 2. A program korlátai A programmal egyszerre csak korlátozott nagyságú hálózatot kezelhetünk (maximum 200 szakasz, ill. 201 csomópont), de részvízgyűjtőkre bontással, a rész vízgyűjtők hierarchiájuknak megfelelő sorrendben való számításával gyakorlatilag korlátlan méretű hálózat számítható. Az alkalmazott átmérőket tartalmazó méretsor legfeljebb 20 elemet tartalmazhat. 3. A program futtatása A program menüje az alábbi választási lehetőségeket kínálja: — Alapadatok I. — Alapadatok II. — Szakaszok adatai — Használatos átmérősor — Költségadatok — Számítás I. — Számítás II.