Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

3. szám - Katona Zsolt–Deli András: Közműcsatorna hálózatok hidraulikai méretezése C-64 személyi számítógéppel

KATONA ZS.—DELI A.: Számítógépes csatorraaméretezés 135 -2log(2,51 v l AliUgJR 14,84 R ]/SgJR (5) \0,625 \0 025 (6) (7) ahol R = a hidraulikus sugári? = F/K, m, F = a csatornaszelvény keresztmetszeti területe, m

2, K = a szelvény kerülete, m. Zárt csatornában a résztöltéshez tartozó középsebesség és a telt szelvényben lévő középsebesség arányát a VR _(

RR VT l RT ) a vízhozamok arányát pedig a Qr = F

b I R

r y QT FT { RT ) összefüggések alapján kell kiszámítani, ahol v

R = a résztöltéshez tartozó sebesség, m/s. v

T = a telt szelvényhez tartozó sebesség, m/s, R

K = a résztöltéshez tartozó hidraulikus sugár, m R

T = a telt szelvényhez tartozó hidraulikus sugár, m Qa — a résztöltéshez tartozó vízhozam, m?/s, Q

T = a telt szelvényhez tartozó vízhozam, ?n

3/s. F

R — a résztöltéshez tartozó terület, ra

2 F

t — a telt szelvény területe, m

2. A programrendszer jelenlegi formájában a 2. táblázat szerinti szelvények vizsgálatára alkalmas. A hidraulikai számítás során a program a teltségi görbének az alábbiakban ismertetett formáját használja föl: Tekintsük a körszelvény teltségi görbéjét az 1. ábrán. Metsszük el egy tetszőleges helyen a h/D tengelyre merőlegesen a két görbét. Legyen a Q/QT görbén lévő metszéspont abszcisszája a q, a V/VT görbén lévő ponté v. Rakjunk föl a Q/QTV/VT koordináta-rendszerben egy pontot, melynek koordinátái éppen q, illetve v. Ha például a h/D tengelyre merőleges egyenest 0,05 egységként he2. táblázat Vizsgálható szelvénytípusok Szelvény megnevezése Kód d/H Körszelvény kor 2 : 2 Tojásszelvény toj 2 : 3 Békaszájszelvény bk 1 2 : 1,5 Békaszájszelvény bk 2 2 : 1,25 Nyomott bókaszájszelvény nbk 2 : 1 Parabolaszelvény pb 1 2 : 2 Sárkányszelvény srk 2 : 2 Alul szűkített körszelvóny ask 2 : 2 Alul szűkített süvegszelvény ass 2 : 2,5 l'ai abolikus boltozatú, alul szűkített szelvény pas 2 : 2,5 lyezzük el, az 1. ábrán látható jellegű görbét kapunk, melynek utolsó pontja a 0,9 h/D teltséghez tartozó Q/QT, V/VT értékpárból adódik. A görbe jellege nem változik, ha a Q/QT tengely helyet Q tengelyt, a V/VT tengely helyett v tengelyt alkalmazunk, azaz beszorozzuk pontjaink megfelelő koordinátáit rendre QT, illetve ry értékeivel. Ekkor adott Q vízhozamhoz könnyen leolvasható a hozzá tartozó v középsebessóg értéke, és a 0,05 h/D lépcsőket jelképező pontok között interpolálva a teltség értéke is. 1.3. A mértékadó vízhozam és a hidraulikai 'paraméterek komplex meghatározása A mértékadó vízhozam, csapadékcsatornák racionális módszerrel való számítása esetében, nem határozható meg pontosan a hidraulikai számítás előtt, hiszen ismeretlen a középsebesség értéke, amely nélkül nem számítható az összegyülekezési idő. A gyakorlatban ezért egy iterációs közelítést alkalmaznak, melynek lényege, hogy a mértékadó vízhozam számítását először becslésszerűen felvett sebesség értékkel kísérelik meg. Általában a telt szelvényű sebességiértékkel a mértékadó vízhozamra méretezik a csatornát, és az így kapott középsebességet összevetik a kezdetben feltétele V lm/s) V 1/ 1. ábra. Q—v görbe előállítása a teltségi görbék alapján