Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
3. szám - Katona Zsolt–Deli András: Közműcsatorna hálózatok hidraulikai méretezése C-64 személyi számítógéppel
133 Közműcsatorna-hálózatok hidraulikai méretezése C—64 személyi számítógéppel Katona Zsolt 6724 Szeged, Makkoserdő sor 18. II. 3. Deli András 1163 Budapest, Cziráki u. 19. fsz. 5. Kivonat: A szóban forgó program zárt szelvényű gravitációs működésű szenny víz-, csapadókvíz-, illetve egyesített rendszerű csatornahálózatok hidraulikai számításait végzi. Ezen túlmenően segítséget nyújt a liossz-szeivényi tervezésben, költségbecsléssel támogatja a több változat közüli választást, de eredményesen használható meglévő hálózatok felülvizsgálatánál is. A számítási algoritmus az érvényes OVHMI 167/2—75 ós az OVHMI 167/3—75 irányelvekben foglaltakon alapul, de lehetőség van olyan, a szakirodalomban fellelhető ajánlások alkalmazására is, mint a lefolyási tényezőt is valószínűségi változónak tekintő módszer. Kulcsszavak: közműcsatorna hálózat, gravitációs rendszer, hidraulikai méretezés, hossz-szelvónyi tervezés, számítógépes program. Bevezetés Az ismertetésre kerülő program mintegy hároméves programfejlesztés eredménye, amelyet részletes hidraulikai ós hidrológiai elemzőmunka alapozott meg. A cél egy olyan számítógépes segédlet elkészítése volt, amely hatékony segítséget nyújt a zárt szelvényű, gravitációs működésű szennyvíz-, csapadékvíz-, illetve egyesített rendszerű csatornahálózatokat tervező, ill. üzemeltető szervezetek részére. A program BASIC nyelven íródott, és mintegy 1,5 kByte-nyi gépi kódú kiegészítést tartalmaz, így a tárolt adatokkal együtt több mint 58 kByte-nyi tárterületet foglal el. Használata egyszerű, nem igényel számítástechnikai végzettséget. A sokoldalú hibakezelés, az interaktív alakítás, a kényelmes adatbeviteli, illetve módosítási] lehetőségek —- a szerzők reményei szerint — mind sajátjai ennek a rendszernek. 1. A felhasznált elvek, módszerek ismertetése A program alapvetően az OVIIM I 167/2—75, illetve, az OVHMI 167/3—75 műszaki irányelvekre épül. A következőkben részletesen ismertetjük az alkalmazott eljárásokat. 1.1 .A mértékadó vízhozam számítása Szennyvízcsatorna esetében az érvényes irányelvek alapján számítani kell a fajlagos vízhozamokat, amelyek akár l/s • ha, akár l/s • 100 m dimenzióban is megadhatók. Ezenfelül természetesen lehetőség van koncentrált bevezetés definiálására is. Csapadékvízcsatornánál a számítás alapját képező vízhozamérték kétféle módszerrel számítható: a. a racionális módszerrel, amely a csatornahálózat minden szelvényénél más és más idealizált csapadékeseményből számítja a vízhozam értékét, [)• a racionális módszer közelítéseire támaszkodva egyetlen meghatározott, idealizált csapadókeseményből. A következőkben röviden ismertetjük mindkét eljárást. 1.1.1. A racionális módszer E módszernél, mint az ismeretes, valamely csatornaszakasz méretezendő szelvényére vonatkozó adott „p" gyakoriságú mértékadó csapadékintenzitás időtartama egyenlő a keresztmetszethez tartozó vízgyűjtőterület legtávolabbi pontjából a méretezendő szelvényéig lefolyó vízrészecske összegyülekezési időtartamával. A racionális számítás közelítései a következők (Öllős, 1980.): — A mértékadó vízhozam akkor maximális, ha mértékadó fajlagos csapadékintenzitás időtartama az összegyülekezési idővel egyenlő. — A Q v tetőző vízhozam és az ezt kiváltó csapadék intenzitás között lineáris függvénykapcsolat van. — A Q p tetőző vízhozam gyakorisága megegyezik az azt kiváltó csapadék gyakoriságával, adott összegyülekezési idő esetén. — A tetőző vízhozam és a vízgyűjtő területe közötti összefüggés azonos a csapadék időtartama és intenzitása közötti összefüggéssel. — A lefolyási tényező értéke független a mértékadó csapadék időtartamától. — Az átlagos lefolyási tényező értéke független a mértékadó csapadék előfordulási gyakoriságától. A p átlagos visszatérési idejű Q v vízhozam tehát Q v = a.-i p-A (1) ahol a = az átlagos lefolyási tényező íj, = ap átlagos visszatérési idejű összegyülekezési időhöz tartozó csapadékintenzitás, l/s -ha,
