Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

3. szám - Karkus Pál: Az ivóvíztermelési és fogyasztási helyek közti távolság gazdasági korlátai

129 Az ivóvíztermelési és -fogyasztási helyek közti távolság gazdasági korlátai Karkus Pál Budapest, Sümegvár köz 6. 1118. Kivonat: Az ivóvízellátásban a fogyasztási súlypont és a vízbeszerzés helye között rendszerint bizonyos távolság van. A helyi drága és távolabbi, olcsóbb vízbeszerzés költségkülönbségénél nem lehet magasabb a vízszállítás miatti költségnövekrnény; a kettő egyenlőségéből ki lehet számítani a szállítási távolság felső határát. Ez a határa a vízfeltárási változatok szóba jöhető helyeinek. Kulcsszavak: Ivóvízellátás, költségelemzés, vízszállítás távolsága. 1. Bevezetés Űj vízmű tervezése, vagy a meglévő bővítése szempontjából ideális állapot, ha helyben kellő mennyiségű és minőségű vízkészlet található. A tervező rendszerint több lehetőséget vizsgál, ezek azonban különböző távolságban fordulnak elő a felhasználás súlypontjától, és különbözően kell kezelni a nyers vizet. Ez a munka támpontot, eljárást kíván adni ahhoz, hogy különböző feltételek között milyen messzire lehet eltávolodni a vízbeszerzéssel a fogyasztástól, vagy jelölhető ki a vízkutatás. A látszólag vízföldtani-műszaki vonatkozás ellenére a szükséges döntés gazdasági. Az a megoldás lesz megvalósításra elfogadható, amelyikkel évtizedeken keresztül a legkisebb költséggel biztosítható a fogyasztás helyén a szükséges mennyiségű és minőségű víz. A gazdasági döntés két lényeges mennyiséget használ: a létesítéshez koncentráltan felhasznált beruházási költséget és a működéshez szükséges folyamatos költséget. A településen belüli elosztóhálózat, tárolómedencék, szivattyútelepek számunkra érdektelenek, ezek bármilyen vízbeszerzés esetén gyakorlatilag azonosak, az összehasonlítás során kiesnek. Az összevetés szempontjából a vízszerző, vízkezelő létesítményektől a település fő ellátó szivattyútelepéig, vagy a fogyasztás súlypontjáig történő vízvezetés jön tekintetbe. Ezen vizsgálódás céljára a beruházási költségeket a VIZITERV—VSZK 1978. aug. 23-i keltezésű, 20 762 témaszámú, A—6. E. 03 jelű, I. TERVEZET-éből vettük át, címe: „A vízkezelés és szennyvíztisztítás egységesítéséhez nem tartozó létesítmények tájékoztató beruházási költségei. I. A vízellátás tisztítótelepen kívüli létesítményei." Ennek 1.1. mell. 2. lapján K—1 tétel alatt találhatók a „Mélyfúrású kút homokos kőzetekben" költségei 50—2000 m mélységhatárok között. Karszt kőzetbe mélyített fúrás esetében csak a fúrási költséget az előbbi kétszeresére vettük, a többi mellékköltség változatlan. Kutanként 1 km hoszszú, 100 mm átmérőjű gyűjtővezetéket és kútaknát is hozzászámoltuk. Ugyanezen segédlet 1.1. mell. 3. lapján V—1 jel alatt található az acél nyomóvezeték építési költsége I—IV talajosztály és 100—500 mm átmérőhatárok között. Ennél nagyobb átmérőre grafikusan extrapoláltunk. Az adatokat grafikusan egyenlítettük ki. A közbenső nyomásfokozó szivattyútelepek beruházási költségét szintén ebből a normatívából vettük át. Adott vízszállításnál költségminimumot adó csőátmérőnél a vezetékberuházás kb. 10%-a elegendő a közbenső átemelőkre, biztonságból 30%-ot vettünk. 2. A vízbeszerzés és -fogyasztás közötti legnagyobb távolság a beruházási költségek alapján Vizsgáljuk meg, hogy a mélységi víz beszerzésében milyen beruházási szélsőségekre számíthatunk. 500 m mély kutakból álló 3 termelő- és egy tartalékkutas telep építési költsége homokos kőzetben 16,84 millió Ft, karsztos kőzetben 30,60 millió Ft. Egy kút hozama legyen 40 l/perc, ami 20 órás üzemnappal számítva kereken 50 m

3/d, tehát a három egyidejűleg működő kút 150 m^/d vizet ad. A fajlagos beruházás 112 267 Ft/m

3.d és 204 000 Ft,/'m

3.d. Ilyen gyenge vízadóképességű kutakra, sőt meddőkre is van példa a Pilis-hegységben és a Jászságban egyaránt. A költségben nincs vízkezelés. Másik szélsőség például egy három termelő- és egy tartalékkutas parti szűrésű telep, 50 m-es mélységet feltételezve 9,92 millió Ft építési költségű. Ugyanaz karsztban 16,20 millió Ft. Egy kút vízadóképessége legyen 1700 l/perc, ami napi 20 órás üzemidővel számolva kereken 2000 m

3/d. A fajlagos vízbeszerzési beruházás 1653 Ft/m

3.d, a másik esetben 2700 Ft/m

3.d. Ezt meghaladó hozamú sekélyebb kutak is elfordulnak dunai kavicsteraszba mélyítve, továbbá kedvező karsztvízkitermelési helyeken. Még szélsőségesebb eset, ha bányászati érdekből preventív vízvédelmet építe-