Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

2. szám - Refuznyiki: - Maróthy László lemondását indokló nyilatkozat - Gaál Ferenc: A műszakiakat, mérnököket is meg kellene kérdezni

HÍREK 125 Hírek BESZÁMOLÓ a „Műszaki fejlesztés a kommunális és ipari szennyvizek tisztításában" Várnában 1988. IX. 22—25. között megrendezett nemzetközi konferenciáról A konferenciát VENELINA KONOVA a Bolgár Minisztertanács Környezetvédelmi Bizottságának elnökhelyettese, valamint APOCTOL PASEV, a Bolgár MHT elnöke jelenlétében NIKOLA RUPOV, az Építésügyi Minisztérium, HRISTO FILCSEV VÁRNA város Tanácsa, MARGARITA SJAROVA, a bolgár MHT nevében nyitotta meg, ill. üdvözölte a 14 országból megjelent 320 résztvevőt. Az 56 külföldi résztvevő nagy része az NSZK-ból és a Szovjetunióból érkezett. Svédországot, Dél-Afrikát, az NDK-t és hazánkat 1—1 fő képviselte. A szennyvíz szakosztály felkérésére Obert Ferenc, a KÖVlZIG volt osztályvezetője „Természetes módszerek a nagy szervesanyag-tartalmú szennyvizek ártalmatlanítása (Békés megyei tapasztalatok) címmel orosz nyelven tartott előadást. A bejelentett 63 előadás és 19 poszter 6 témacsoportban négy hivatalos nyelven szinkrontolmácsolással került bemutatásra. 1. Csatornahálózatok és műtárgyak 2. Mechanikai és fizikaikémiai tisztítás 3. Biológiai tisztítás 4. Utótisztítás és a tisztított víz hasznosítása 5. Iszapkezelés és -hasznosítás 6. Csatornahálózatok, műtárgyak és tisztítótelepek üzemeltetése 6 előadás 4 poszter 11 előadás 5 poszter 19 előadás 2 poszter 19 előadás 4 poszter 8 előadás 2 poszter — előadás 2 poszter Az első két témacsoport előadói főleg elméleti témákkal foglalkoztak, de néhány figyelemreméltó műszaki megoldást is bemutattak. A lengyel J. Dziopak többkamrás kiegyenlítő tározói, valamint a bolgár Sz. Djakova elemzése Észak-Bulgária vízfolyásainak szennyvíz-terhelhetőségéről került az érdeklődés előterébe. Nagy vitát váltott ki H. Dimovsky előadása, mely az érvényes normatívákkal szemben a nehézfémeg megengedhető koncentrációját a BOI és lebegőanyag-tartalom függvényében a tisztítástechnológiák hatásfokából javasolta meghatározni, mivel szerinte ez jelentene egyaránt garanciát a biológiai tisztítás, az iszapkezelés és a mezőgazdasági hasznosítás zavartalanságára. Ezzel szemben többen a helyi körülmények körültekintő mérlegelésének fontosságát, a befogadók (a talaj) és a mezőgazdasági kultúrák eredeti és nehézfémfelvevő képességének, megengedhető nehézfémtartalmának figyelembevételét húzták alá. Számos előadó foglalkozott az eleveniszap (iszapindex) jelentőségével. DITSIOS Ausztriából az utóülepítés, többen a tisztítótelepek intenzifikálása és az iszapkezelés (anaerob-rothasztás, víztelenítés), valamint a nitrogén-eltávolítás szempontjából. A klasszikus tisztítástechnológiák mellett az aerob és anaerob megoldások kombinációi, bioadszorpció és bioaeráció, különböző kontakt eljárások is ismertetésre kerültek. E téren a nyugatnémet és bolgár szakemberek már üzemelő telepek tapasztalatait is ismertették. A csepegtetőtestek reneszánszát jelzi, hogy számosan foglalkoznak e technológia fejlesztésével Bulgáriában, a Szovjetunióban és az NSZK-ban is. Élénk érdeklődést keltettek a HEXACELL és TETRAFOLK töltettel elért magyar eredmények. A konferencián bemutatkozó AQUAKOOP szovjet Kutatási és Termelési Egyesülést képviselő előadók az anaerob iszapkezelés, gépi víztelenítés, valamint az irányított biotechnológiák (speciális baktériumtenyészetek alkalmazásával) technológiai és gépészeti, automatizálási hátteréről adtak tájékoztatást. A KRJUKOV és V. VAGRAMOV (SZU) az élelmiszeripari szennyvizek zsírtalanítására igen hatékony biotechnológiai megoldásokat ismertettek. A nyugati (német, angol, dél-afrikai) és a keleti (szovjet, lengyel, bolgár) előadók egyaránt — szinte kivétel nélkül — vegyszermentes biológiai eljárásokat ajánlottak a szennyvizek utókezelésére. Értékes előadások foglalkoztak a nitrifikáció, a denitrifikáció, az ioncsere, az aktívszén és zeolit, valamint a membránszűrés elméletével és gyakorlati megoldásával. R. BOL és R. KAJZER a szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának NSZK-beli, I. Turkivszkij a kompasztálás szovjet tapasztalatairól számoltak be. G. Osztermann az NDK-ból az iszaprothasztóban az iszap keverésére kidolgozott szellemes megoldásokat ismertette, G. Medvegyev az iszap centrifugálási összefüggéseiről szolgált értékes adatokkal. H. Dimovszky és R. Arszov munkái az iszap anaerob energiamérlegét dolgozták ki, aláhúzva a szennyvíz- és iszapkezelés saját energiabázison való megoldásának lehetőségét. Az ipari szennyvízkezelés témakörében főleg a bolgár előadók foglalkoztak az olajipar, az ércelőkészítés, valamint a szovjet kollégáikkal a bőr- és szőrmeipar, valamint az élelmiszeripari szennyvizek zsírtalanításának kérdéseivel. Számos kérdésre és személyes megkeresésre kellett válaszolnom a nálunk alkalmazott élelmiszeripari üzemi előkezelési és lúgtrágyahasznosítási megoldásokat illetően. A gyulai modelltelepet bemutató videofilm nagy sikert aratott és élénk — a szünetben is folytatódó — eszmecserét indított el a szennyvízkezelés bakterológiai összefüggései, az üzemi szennyvíztisztítás indokolt mértéke tekintetében. Tapasztalataink iránt különösen a nyugatnémet (B. Benke prof.) a szovjet (B. Skirjatov prof.) és a bolgár (C. Cacsev prof.) résztvevők érdeklődtek, akikkel programon kívüli beható konzultációt is folytattam néhány részkérdés elemzésével. A konferencia kedves színfoltja volt a 87. születésnapját szeptember 23-án ünneplő D. VERBANOV professzor — a bolgár vízellátási és csatornázási szakemberek nagy tanítójának — köszöntése, aki igen tanulságos szavakkal köszönte meg a résztvevők szűnni nem akaró tapsát. A konferencia a várnai szennyvíztisztító telep, a város, valamint a tengerpart (Druzsba, Albena, Aranyhomok) nevezetességeinek, szennyvízcsatornázási és -tisztító létesítményeinek megtekintésével zárult. A Vízellátási és Csatornázási Szakosztály titkára, H. Dimovszky a konferenciát az 1991. évi 6. nemzetközi konferenciára szóló meghívással zárta be, kiemelve a külföldi résztvevők nagy számát és a rendezvény magas színvonalát. A konferencia a Várnai Druzsba üdülőtelepen a IX. 20—25. között zajló Balkán szimpózium keretében, annak Vízvédelmi szekciójaként zajlott le. Obert Ferenc VCSEÜ szakmérnök