Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

2. szám - Németh József–Koncsos László: A planktonikus állományméret meghatározásának módszerei. I. Az egyedsűrűség becslése különböző mintatérfogatok bináris adatai alapján

NÉMETH J.—KONCSOS L.: A planktonikus 107 4. A módszer alkalmazása a fitoplankton állománysűrűségének meghatározására A fitoplankton állománysűrűségét és faji összetételét merített és Lugol-oldattal rögzített minták Utermöhl-féle fordított mikroszkóppal (OPTON INVERTOSCOPE) való vizsgálatával határoztuk meg. A módszer technikai részletei FELFÖLDY (1980), valamint NÉMETH és VÖRÖS (1986) munkáiban találhatók. Az egyes taxonok előfordulásának relatív gyakoriságát 3 különböző területű látótér-részben, 10 ismételt megfigyelés alapján határoztuk meg. A látótér különböző nagyságú részterületeit a mikroszkóp szemlencséjébe behelyezett okulár hálómikrométerrel határoztuk meg és az egymást követő sorozatokban (10 megfigyelés) annak területét 10-szeresére növeltük. Az egyes taxonok állománysűrűségét a látótér különböző nagyságú részterületein felvett bináris adatok alapján az 1. táblázat, vagy HALVORSON és ZIEGLER (1933), valamint TAYLOR (1092) táblázatainak alkalmazásával állapítottuk meg. Az alkalmazott nagyítás mellett (63 X objektív) a négyzetháló teljes területe lt = 3,349 • 10~

2 mm továbbá 1/10 t = 3,349 • 10~

4 mm

2 és 1/100 t = 3,349 • 10" mm

2 volt. A 2 ml-es számlálókamra alapterülete 531 mm

2, ezért az 1 t területre megállapított legvalószínűbb egyedszám 7,928 -10"

3-nal való szorzása az eredeti minta 1 ml-ére vonatkoztatott egyedszámot adja meg. Az általunk kidolgozott 1. táblázat alkalmazásával, különösen a nagyobb előfordulási gyakoriságok tartományában, lényegesen kisebb egyedszámok adódnak, mint pl. HALVORSON ós ZIEGLER (1933), vagy TAYLOR (1962) táblázatai szerint. Ezért nagyszámú fitoplankton minta mikroszkópos vizsgálatával, a hagyományos módon meghatározott állománysűrűség adatokat a bináris adatok értékelésére használt különféle táblázatok alapján kapott eredményekkel hasonlítjuk össze, a módszerek a rutinszerű vizsgálatokban közvetlenül alkalmazható formában való kidolgozása céljából. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeiről részletesen a későbbiekben szándékozunk beszámolni. Irodalom Bayley G.F. and Hammersley J.M. 1946: The effective numbers of independent observations in an autocorrelated time series. J. Roy. Soc. Ser. 1B, 8, 184—197. Feljöldy L. 1980: A biológiai vízminősítés. 3. javított és bővített kiadás. Vízügyi Hidrobiológia 9, 1—263. VIZDOK, Budapest. Halvorson H.O. and Ziegler N.li. 1933: Application of statistics to problems in bacteriology. I. A means of determining bacterial population by the dilution method. J. Bact., 25, 101. Legendre L. and Watt W.D. 1972: On a rapid technique for plankton enumeration Ann. Inst. Océanogr. Paris (nouv. sór.) 48/2 173—177. Meyne.ll G.G. and Meynell E. 1970: Theory and prac ice in experimentál bacteriology. 1—333. Univ. T'ress, Cambridge. Németh, J. és Vörös L. 1986: Koncepció és módszertan felszíni vizek algológiai monitoringj ához. OKTH Környezet- ós természetvédelmi Kutatások 5., 1—136. Grafo Kiadói Iroda, Budapest. Norman, P.L. and Kempe L.L. 1960: Electronic computer solution for the MPN equation used in the determination of bacterial populations. J. biochem. microbiol. technol. Engng. 2, 157. Prékopa A. 1980: Valószínűségelmélet műszaki alkalmazásokkal. (Negyedik Kiadás) 440. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Somlyódy L., Pintér J., Koncsos L. és Hanácsak I. 1986: Estimating averages and detecting trends in vater qualiti data. Monitoring to Detect Changes in Water Quality Series (Proc. of the Budapest Symposium of IAHS) Taylor ,T. 1962: The estimation of numbers of bacteria by tenfild dilution series. J. appl. Bact. 25, 54. A kézirat beérkezett: 1988. május 18. Közlésre elfogadva: 1989. november 17. Methods o! determining the plauktonic population size I. Estimation of population density froin the binary dala of different sauiple volumes Németh, J. and Koncsos, L. Abstract: The microscopic counting method serves to estimate the pupulation density of planktonic communities. The method of determining the most probable bacterium count by cultures in dilution series has been used ,for long. The same philosophy can be used to determine the most probable count of planktonic organisms in the fieíd of the microscope. In the course of counting the relatíve frequency of the various taxons is determined by several repetitions at different microscope field sizes. The probability analysis based on the rules of the Poisson distribution yields alsó the error limits of density estimation at particular confidence levels from differences in the estiinated population density. Keywords: population density, random distribution, Poisson distribution, phytoplankton A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1962-ben agrármérnöki, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának biológiai ipari ágazatán 1973-ban vegyészmérnöki diplomát szerzett. A VITUKI Vízminőségvédelmi Intézet hidrobiológiái osztályának tudományos főmunkatársa. Főbb kutatási területei: a fitoplankton strukturális vizsgálata, a fitoplankton koegzisztenciális tér-idő mintázatának elemzése többváltozós matematikai módszerek alkalmazásával, álló- és folyóvizek (Balaton, Kis-Balaton, Duna, szigetközi mellékágrendszer) eutrofizálódásának helyszíni kísérletes vizsgálata, a mennyiségi fitoplankton-vizsgálat módszerének fejlesztése. Hazai és külföldi szakfolyóiratokban eddig 45 tanulmánya jelent meg. A Vízügyi Hidrobiológia könyvsorozat egyik kötetének szerzője. NÉMETH JÓZSEF KONCSOS LÁSZLÓ Szakmai munkásságának összefoglalóját a Hidrológiai Közlöny 1987. évi 5—6. számában közöltük.