Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)

2. szám - Sárváry István–Csepregi András–Izápy Gábor: Javaslat a Hévízi-tó hozamának növelését szolgáló vonalmenti karsztvíz visszatáplálás megvalósítására

SARVARY et al.: A Hévízi-tó hozamának növelése 99 nyű fejlesztését, másrészt a Hévízi-tó közvetlen közelében lévő ivóvízbázisok (Dobogó és Vadaskert) kiváltását, és ugyanakkor a Hévízi-tó hozamának növelését is. — 1989. április 24. és május 15. között a VITUKI vizsgálatokat végzett a Hévízi-tó környezetében a dobogói és vadaskerti vízművek, a zalaszántói tározó ós a termálvízkivételek egymásra hatásának megállapítására. Ennek során az alábbiakra derült fény: — a zalaszántói tározóból a karsztba elnyelődő vízhozam 1989. májusának első két hetében 10 m

3/min körüli értékű volt, gyakorlatilag a javasolt visszatáplálási vonal egyetlen pontján. A tárolt vízmennyiség gyors elnyelődése miatt az év többi részében viszont csak a tározóba befolyó Gyöngyös patak mintegy 1 m

3/min hozamú vize nyelődik itt el, ami — mint ezt tanulmányunkban előre jeleztük —nem elegendő a Hévízi-tó hozamának pótlására; — a vizsgálat ideje alatt mélységi távhőmérővel ellenőriztük a Hévízi-tóból felszálló, a hideg és a meleg vizet már kevert állapotban tartalmazó áramlat hőmérséketét. A tó közelében lévő vízművek termeltetésében előidézett drasztikus változtatások és a javasolt visszatáplálási vonal egyetlen pontján létrejött, a javaslattal azonos hozamú nyeletés ellenére a felszálló kevert vizű áramlat 39,6 °C körüli hőmérséklete mindössze 0,2 °C nagyságú, rendszertelen ingadozást mutatott, amit a Hévízi-tó forrásbarlangjában folyó bontási munkák is okozhattak. Ez nagymértékben valószínűsítette azt az eredeti feltételezésünket, hogy a karsztvízdomborzat gerincvonalán, tehát a fentiektől lényegesen távolabb történő rátáplálás egyidőben hat majd a Hévízi-tóforrást működtető hideg és meleg vizes ág nyomására, tehát a tó hőmérsékletét nem csökkenti. Az itt részletezett újabb eredmények, illetve a bánya bezárásának 1990. decemberére elhatározott időpontja ismeretében visszatáplálási javaslatunkat változatlanul aktuálisnak tartjuk. Olyan többcélú mű megépítéséről van ugyanis szó, amelynek segítségével gyors vízhozamnövekedés érhető el a tónál. Véleményünk szerint erre mindenképpen szükség van, mert a tó vízhozama még a bauxitbányák gyors bezárása esetén is tovább csökkenhet és ezt mielőbb meg kell szüntetni. Mivel a rendszer a vízműkiváltást és a vízellátás eddig megakadályozott fejlesztését is szolgálja, a megépítéshez szükséges ráfordítás még a visszatáplálás elmaradása esetén sem vész el. Ügy érezzük, hogy az 1989. április—májusi vizsgálat eredményei a visszatáplálás sikerességére vonatkozó kételyek nagy részét megválaszolták. Bár kétségtelen hogy a javaslat a vízföldtani viszonyok nagy leegyszerűsítésén alapul, nem várhatunk jelentős negatív hatásokat, ha csupán a természetes beszivárgás utóbbi években hiányzó hányadát kívánjuk a visszatáplálással a karsztba bejuttatni. Irodalom Sárvári/ I.: A budapesti hévizek védőterülete. Vízügyi Közlemények, 1972. III. sz. M'úller P.—Sárváry I.: Effeet of Mining Aetivity on Thermal Karst Springs. Kras I Speleologia, T. 5. XIV. Katowice, 1984. Csepregi A.: A Dunántúli-középhegység modellfejlesztésének 1988. évi eredményei. VITUKI témajelentés, 1988. Csepregi A.—Jzápy O.—Sárváry ].: Javaslat a Hévízitó hozamának növelését szolgáló vonal menti karsztvíz-visszatáplálás megvalósítására Kézirat, 1989 február. Kézirat beérkezett: 1989. február 27. Átdolgozás beérkezett : 1989. június 22. Közlésre elfogadva: 1989. augusztus 13. Proposal for aiigmenting the discharge of Laké Hévíz by karsf water recharging Sárváry, I., Csepregi, A., Izápy, G. Abstraet: Major increasejin the present, round 300 lit/s, autflow from Laké'Hévíz may be expected from increasing infiltration from ample precipitation foilowing an extended 20-year dry period, from abandonment of the Nyirád bauxité mine, from reducing substantially the extraction around the laké and fromimplementing the proposed recharging project in the Keszthely Mountains. Recharging would accelerate restoration of the originál piezometric conditions in the intake areas surrounding the laké and thus augment subsurface flowto the lake. Thelong-distancepipeline included in the project would relieve alsó the water supply problems in the Keszthely Mountains area. According to the results of the computer model study, recharging at the rate of 10 m

3/min would augment inflow to Lake Hévíz by 50 lit/s already in the second year foilowing commissioning. Preliminary estimates have shown a construction cost of round 500 millión Ft for the inverted wells, pressure pipelines and pumping station involved in the recharging project. Keywords: Lake Hévíz, karst-water recharging