Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
2. szám - Vágás István: A belvíz elvezetése
VAGAS I.: A belvíz 81 heti, viszont a nagyon hamar és nagyon gyorsan kialakuló maximális elöntésen és a benne foglalt vízmennyiségeken számításba vehetően nem változtathat. 7. Belvízrendszerek méretezésének elvei A belvízképződés eddig leírt tulajdonságaiból következően azt a belvízmennyiséget, amelyet el kívánunk vezetni, tározni is tudnunk kell, különben ez a víz nem kívánt helyeken mindenképpen összegyűlik. A (3) egyenlet alapján az idejében megindított szivattyúzás a rendelkezésre álló tározótérnél (F ma x) valamennyivel több V„k vízmennyiség elvezetését is lehetővé teszi: Vük = —— ' Fma* (4) 11— 1 Itt azonban majdnem közömbös, hogy a n transzformációs tényezőt a lehetséges 5—15 értékek közül miként vesszük fel, hiszen a (4) egyenletben a tört értéke közel jár l-hez. A belvízrendszer vízelvezetési szükségletét ós egyben lehetőségeit is tehát a rendelkezésre álló tározótórfogat határolja be, éppen úgy, mint az önkiszolgáló boltban egyidejűleg vásárlók számát a bevásárlókosarak száma. Ha a Fmax tározó térfogattal determinált F,,* vízmennyiséget Q k k szivattyúzás! (esetleg gravitációs elvezetési) vízhozammal T k k idő alatt kívánjuk elszállítani, akkor T k k elhatározása esetén: Ehhez a Qm vízhozamhoz kell a főcsatorna méreteit és a szivattyútelep teljesítőképességét meghatározni. Az önkiszolgáló bolt is fogadhat több vevőt a kosárszám növelésével. Egy józan határon túl viszont vállalhatja, hogy néha ajtó előtti várakozásra késztet egyes vevőket, vagy eltanácsolja őket. A belvízvédekezés is vállalhat elöntési kockázatot, bár a kárt szenvedők ezt soha nem fogják megérteni, ezért a mezőgazdasági szerkezetet eleve alkalmassá célszerű alakítani ahhoz, hogy a károk elöntés esetén se álljanak elő. Mégis, mire célszerű alapozni a belvíz-előfordulási és vízmenynyiségi statisztikai, tehát a gyakorisági elemzéseket? A meteorológiai statisztikai elemzés, a csapadékgyakorisági viszonyok megállapítása önmagában nem lehet kielégítő. Ezért a F„ előfordult értékeinek statisztikájára van szükségünk, amelyet az elszivattyúzott vízmennyiségek nyilvántartásából kaphatunk meg. Elvégezhetjük a vizsgálatot az ^4inax területi elöntési maximum előfordulási statisztikájával is, hiszen a tározási összefüggés az elvezetett össz-vízmennyiség és a területi elöntés között függvénykapcsolatot is létesít. A lényeges az, hogy a belvízképződést közvetlenül jellemző hatótényezők szerepeljenek a 10, 20, 50, 100 stb. éves visszatérésű jelenségek és mennyiségi viszonyok értékelésében, ne továbbszámítást váró, közvetett , vagy értelmezhetetlen adatféleségek. Egyszerű transzformációs összefüggések, a tarozás differenciálegyenletének legegyszerűbb alkalmazási esetei, szivattyúzási és elöntési statisztikák? Ennyiből állna csupán az egész belvízelmélet, amelyről hosszú évtizedeken át vitatkozott a szakmai társadalom,, cikkek és könyvek serege jelent meg\ Lényegében igen. A bonyolultság a tudományosságnak nem feltétele, egyszerűségében viszont nagy erők lehetnek. 8. összefoglalás A belvizek elvezetése számára a szivattyúkapacitás, a tározótérfogat elsődlegesebb meghatározó, mint a vizek összegyülekezésének, vagy lefolyási viszonyainak jellegzetességei. A mérnök számára, az a hidraulikai transzformációs folyamat a leglényegesebb, amely a rövid idő alatt keletkező nagy vízhozamokat hosszabb idő alatti kisebb vízhozamú elvezetési folyamattal víztározás árán juttatja befogadóba. A szivattyúzási vízhozam fokozásával elérhető az elárasztási időtartamok rövidítése. A belvízzel elöntött területek kiterjedését azonban csak a tározótérfogatok növelése korlátozhatja. Köszönetnyilvánítás A szerző köszönetet mond Orlóci István dr.-nak a tanulmány tárgykörét érintő megbeszéléseken elhangzott megjegyzéseiért, s különösen azért, hogy a tanulmány összeállítása során vázolta Török László egykori bajai főiskolai tanárral együttesen a 60-as években kialakított, a mostani tanulmány gondolatmenetével nagyjából egyező, bár a belvíztározási görbe meghatározása vonalán be nem fejezett belvízelmóleti koncepciójának lényeges részeit. Irodalom Orlóci I. 1967.: Hozzászólás ,,Az 1966. évi téli—tavaszi belvízvédekezés az Alsó-Tisza Vidéki VÍZIG működési területén" c. előadásokhoz. Hidrol. Közi., 24—30. Kienitz G. 1968.: Vízgyűjtők rendszervizsgálata és a belvíz jelenség. Vízügyi Közlemények, 219—244. Vágás 1. 1978.: Az átfolyás elmélete. MTA Doktori értekezés. Kézirat. Szeged. Kézirat beérkezett: 1988. május 5. Átdolgozás beérkezett: 1988. jxínius 24. Közlésre elfogadva: 1988. december 26. Removal oí excessusrface runoff Vágás, I. Abstract: The fundamental problem never emphasized thus far in controlling indundations by undrained surface runoff involves a hydraulic transformation by which the large volumes of water accumulating over a brief period of time and arriving at high rates to a pumping station are converted into the lower discharges corresponding to the invariably inferior capacity of pumping operation, at the cost of proportionally extended drainage
