Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
6. szám - Hírek
376 HIDROL OGIAI KÖZLÖNY 198!). 69. ÉVF., 6. SZAM tósónek módszereiről, a hulladékoknak mint másodlagos erőforrásoknak a felhasználásáról is hallhattunk beszámolókat. Több előadás foglalkozott a nehézfémek felhalmozódásával és a szennyvizek nehézfémektől való megtisztításával (Z.P. Ulberg et al.: Egysejtű algák nehézfém-akkumulációja ionos ós diszperz állapotban; V.P. Szrokin szennyvizek megtisztítása a higanytól; E.P. Petrjajev et al.: Nehézfémek eltávolításának módszere senny vízből stb.). A magyar delegáció tagjai a szimpózium 2. napján a „Környezetvédelem kémiai és fiziko-kémiai módszerei" szekcióban orosz nyelven tartották meg előadásukat. Dr. Gönczöl .Tánosné: Kommunális hulladékok veszélyes hulladéktartalrnának vizsgálata: módszer ós magyarországi tapasztalatok. Máthó István: Veszélyes hulladékok kezelésének helyzete Magyarországon. Ráth Tamásné: Submers hínárállományok vizsgálata a Duna főágéban, bioelem- és nehézfóm-akkumuláció). Az előadások visszhangja jó volt, több kérdés, hozzászólás elhangzott. A záróülésén F.I. Lobanov professzor értékelte a tudományos tanácskozás munkáját és javasolta, hogy a III. össz-szövetségi környezetvédelmi szimpóziumot ugyancsak Szamarkandban, 3 év múlva tartsák meg. A kulturális program keretében lehetőségünk volt idegenvezetéssel megtekinteni Szaniarkand nevezetességeit, műemlékeit (Bibi-Hanum mecset, Tamerlán sírja, Ulugbek csillagvizsgálója, Sah-i Zinda nekropolisz). Nagy élményt jelentett számunkra a buharai kirándulás. A hosszú autóbuszúton ízelítőt kaptunk az üzbég tájból is: gyapotföldek mindenütt, az utak mentén apró eperfák a selyemhernyó-tenyésztéshez, az öntözőcsatornák közelében mazsolaszőlő, gyümölcsös. Valamennyi külföldi vendég szép emléke marad az a jóhangulatú baráti találkozó is, amelyet gazdag üzbég vacsora keretében a szaniarkadi egyetem egyik kedves tanárának lakásán töltöttünk el. Ráth Tamásné A Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztálya és Békés megyei Területi Szervezete, valamint a Békés megyei Tanács V.B. EV Osztálya, a Békés megyei Víz- ós Csatornamű Vállalat 1989. március 29—30-án „Vízkutatási, feltárási ós vízbázis-kiépítési munkák eredményei a Maros hordalékkúpon" címmel, 15 előadásból álló ankétot rendezett. Az előadások egy része a Maros hordalékkúp egészét tekintve a témakör regionális kérdéseivel, problémáival foglalkozott, másik része a hordalékkúp egy-egy koncentrált (most kutatott, kiépített vagy már üzemelő) vízbeszerző helyéhez kapcsolódva ndott részletekbe menő tájékoztatást az eddigi eredményekről, a jövő feladatáról. A mindkét napon 50—60 főnyi résztvevő aktív közreműködésével (kérdések-válaszok, hozzászólások, észrevételek) megtartott ankéton elhangzottakról az alábbi legfontosabbakat emelhetjük ki: 1. A Maros-hordalókúp vízkészlete, mennyiségi ós minőségi adottságai révén egvaránt a Minisztertanács 3365/1983. sz. határozatával elfogadott ,,Dél-alföldi települések egészséges ivóvízellátásának programja" keretében Békés megyét érintően a folyamatosan épülő ós részben már üzemelő „Közép-Békési Regionális Vízműrendszer, ós a tervezett Orosháza—Nagyszénás— Gádoros kistérségi vízműrendszer vízbázisát képezi, összesen mintegy 100—120 e/m 3/d-os távlati vízigény előirányzott kielégítésével (beleértve a hordalékkúp területén levő településeket is). 2. Az eddigi vízkutatási, vízfeltárási ós vízbáziskiépítési munkák—beleértve a teljes Maros-liordalékkúpra kiterjedő regionális vízminőségvódelem, illetve a koncentrált vízbeszerző helyekhez közvetlenül kapcsolódó lokális vlzbázisvédelem előkészítését és meghatározását is —példaértékűnek tekinthetők országos viszonylatban is, mi az összehangolt és felelősségteljes beruházói, tervezői, kivitelezői ós hatósági munka eredményét tükrözi. 3. Mivel a Maros hordalékkúp vízkészlete a felszíni eredetű (antropogén) szennyezőkkel szemben nem rendelkezik kellő mértékű földtani (természetes) védettséggel -— szükséges, hogy a teljes hordalékkúpot „kiemelt felszínalatti vízvédelmi területté" nyilvánítsák az illetékesek (3/1984./II.7.) OVH sz. rendelkezés), -— az eddig kialakított regionális ós a bővülő, illetve szaporodó lokális észlelőhálózatok folyamatos üzemeltetését, karbantartását, ós az észleletek rendszeres kiértékelését maradéktalanul végezzék el az esetlegesen szükséges vízminősógvódelmi beavatkozások meghatározhatósága, és időben történő végrehajthatósága érdekében, — a hordalékkúp tervezett, de eddig még ki nem épített koncentrált vízbeszerző helyeinek környezetében mielőbb szükséges a vízminőség védelmi teriileiek „előzetes" meghatározása és kijelölése a szükséges teendők végrehajtásával együtt. 4. Az Ős-Maros hordalékkúpjának nagyobb része Románia területén van. A rótegvízkészlet természetes védettsége sem kielégítő. Szükséges ós elengedhetetlen, hogy a romániai hordalékkúpi terület vízkészletének gazdáival szoros együttműködés alakuljon ki a hatékony vízminőségvódelem és vízkészletgazdálkodás megvalósíthatósága érdekében, hiszen a vízkészlet-utánpótlódásának jelentős része a határon túlról származik. Altnőder András
