Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
6. szám - Andrik Péter–Kőműves Zsuzsa: A Giardia lamblia terjedése ivóvíz útján. V. A hazai kutatás eredményei
336 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1989. 69. ÉVFOLYAM, 6. SZAM A Giardia lamblia terjedése ivóvíz útján V. A hazai kutatás eredményei Andrik Péter, Kőműves Zsuzsa Borsod Megyei Köjál 3501 Miskolc, pl. 186.. Kivonat: Kulcsszavak: Szerzők a Giardia lamblia egysejtű kórokozó vízből történő kimutatásának eddig hazai eredményeit ismertetik. Az általuk használt készülékkel nagy mennyiségű (több száz liter) vízjszűrhető le, a koncentrált üledékből a Giardia ciszták egyszerű parazitológiai vizsgálattal meghatározhatók. Szerzők 18 hazai, többségében forrásra települt kisvízmű ivóvízéből, '.! felszíni vízből és 1 felszíni víztisztító klórozott vizéből kísérelték ineg a Giardia ciszták kimutatását. A 18 községi vízmű közül 1 szolgáltatott — ha nem is folyamatosan — Giardia-pozitív ivóvizet. A ciszták magas koncentrációját jelzi, hogy azok már 10 liter ivóvízből kimutathatók voltak. A víz fertőzöttségét az ismételten pozitív vizsgálati eredmény megerősítette. A cisztákut tartalmazó ivóvíz 10 °C körüli hőmérsékletű volt, szabad klórt — a folyamatos klórozás ellenére — nem tartalmazott. A felszíni vizekből, a felszíni víztisztító klórozott vízéből Giardia cisztákat nem izoláltak. Felhívják a figyelmet a Giardia ciszták terjedésének lehetőségére hazai ivóvizek útján. Ez a veszély ott áll fenn, ahol erdei környezetből származó forrósvizet vagy felszíni vizet kezelés nélkül (esetleg csak klórozással) szolgáltatnak, legyen az közüzemi vagy egyedi vízellátási forma, s a terület hőmérséklete állandóan vagy időszakosan 0—10 °C közötti. Kiemelik a Giardia ciszták kimutatásának egyszerű voltát ós az eljárást hazai szabványosításra ajánlják. Giardia lamblia, vízparazitológia, ivóvízvizsgálat 1. Bevezetés Az utóbbi 15—20 évben számos országban megfigyelték, hogy bizonyos területeken a Giardia lamblia egysejtű kórokozó ivóvíz útján is terjedhet és járványos megbetegedést idézhet elő. Bár Magyarországon a giardiák vízzel való terjedésének klasszikus feltételei (Andrik, 1987), azaz állandó hideg (0—10 °C közötti) hőmérséklet és erdei környezetből származó felszíni vizek kezelés nélkül történő ívóvízkénti hasznosítása nem vagy osak részlegesen (időszakosan) állnak fenn, mégsem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy ez az egysejtű a hazai fogyasztókat is fenyegeti. A téma újszerűsége miatt, a vonatkozó szakirodalom alapján a Hidrolóijiai Közlönyben ismertettük a kórokozót, az általa okozott megbetegedést, terjedésének módját, a lezajlott vízjárványokat (Andrik, 1987), a Giardia lamblia vízből történő kimutatásának módszereit (Andrik, 1988 fit), valamint a kórokozó elleni védekezés lehetőségeit a vízkezelésben (Andrik, 1988 b és c). Ugyanekkor — a szakirodalomban fellelt eljárások segítségével — megkezdtük a Giardia lamblia ciszták keresését Borsod megye ivóvizeiben. . ... Minthogy a külföldi tapasztalatok szerint — a feltételezett állati eredet miatt — a Giardia ciszták elsősorban olyan ívóvízben fordulhatnak elő, melynek alapvize erdős környezetből származó felszíni víz, a kimutatással azokban a vízművekben próbálkoztunk, ahol a tápvíz erdei forrás és vízkezelés nincs vagy csak klórozásra korlátozódik. A víz szűrése és kezelése koagulánsokkal ugyanis megakadályozza a Giardia ciszták ivóvízbe kerülését, míg a klórozás ebből a szempontból hatástalan (Andrik, 1988 b és c). Mivel a ciszták megjelenésére főként hideg (0—10 °C közötti) időszakban lehet számítani, a vizsgálatokat 1987/88 telén indítottuk be. Jelen közleményben a kutatás eddigi eredményeit ismertetjük. 2. Vizsgálati módszer A Giardia ciszták kimutatásához nagv mennyiségű (több száz liter, az USA-szabványban min. 100 gallon = 380 liter, APHA, 1985.)* víz leszűrése szükséges. Átlagos fertőződést tekintve ugyanis, a ciszták csak kis koncentrációban várhatók a felszíni vagy ivóvizekben, ezért az üledéket fel kell szaporítani. Ugyanakkor az is ismert, hogy az emberi megbetegedéshez 1—10 ciszta is elegendő, vagyis az ívóvíz alacsony cisztakoncentrációja is veszélyforrás lehet. Az 1. ábrán a szűrőkészüléket mutatjuk be. A készülék alsó és felső tartóelemből (anyaga sárgaréz), a közéjük helyezett membránfilterből és a filtert merevítő porózus (műanyag) lapokból áll. A membránfilter 142 mm átmérőjű, 5 mikrométer pórusméretű, magyar (Paraplan) gyártmány. A szűrő nyomás alatt működik és hálózati csapra vagy szivattyúra egyaránt csatlakoztatható. A leszűrt vízmennyiséget vízmérő óra jelzi. Az optimálisnak tartott szűrési sebesség 5—10 liter/perc körüli. A tapasztalatok szerint kis üledéktartahnú vizekből a kívánatos 380 liter mennyiség kb. 1 óra alatt leszűrhető. Üledékes vizekből a szűrés váltott membránfilterekkel történhet.
