Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
6. szám - Hegedűs János: A Duna bekterio- és fitoplanktonjának karbamid és laktóz felhasználási sebessége összetett szintetikus tápoldatban
HEGEDŰS J. : A Duna bakterio- és fitoplanktonja 329 Karbamid Laktóz KH,PO ( NaCI MgS0 4-7H 20 Brómtimolkék 0,2" (l-OS Desztillált víz pH=6,7—6,8 Lefejtve Widal-csövekbe 1 Brómtimolkék indikátor Brómtimolkék NaOH 0,1 n Desztillált víz Értékelés A tápoldat színváltozása a lúgos tartomány felé Változatlan Gyengén kék Erősebben kék Kék Erősen kék Intenzív kék A tápoldat színváltozása a savas tartomány felé Változatlan Gyengén sárgás-zöld Gyengén sárgás Sárga Erősen sárga Intenzív sárga 40,0 g 10,0 g 6,0 g 10,0 g 0,4 g 24,0 ml 1000,0 ml ml-ként. 0,1 g 2,5 ml 47,5 ml Jele + ++ ++ +++ ± + ++ ++ +++ Értéke 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 3,0 0,0 0,5 1.0 1,5 2,0 3,0 Sterilezés, sterilpróba Az üvegedények sterilezése 180 °C-on 2 órán keresztül hőlégsterilizáló szekrényben történt. A membránszűrőlapot szűrőpapír közé helyezve Petri-csészében 121 °C-on 15 percig autoklávban csírátlanítotluk. A szűrőlap lemosásához használt gumidugókat forralással sterileztük. A tápoldatot fél órán keresztül Arnold-készülékben esírátlanítottuk. Kísérleteinkkel párhuzamosan minden leoltás alkalmával steril próbát is beállítottunk és annak bsfertőződését egyetlen alkalommal sem tapasztaltuk. Aktivitás Hibalehetőségek Hibalehetőséget okozhatnak: nem steril és kellően nem tisztára mosott Widal-csövek. Befertőződött táptalajok alkalmazása, nem a kívánt értékre beállított pH és a szabványtól eltérő méretű Widal-cső (10x100) használata. 3. Vizsgálati eredmények Kísérleteinket az egész év folyamán párhuzamos vizsgálatokkal — 22—24 °C-on és a Duna-víz aktuális hőmérsékletén — végeztük. Eredményeink értékelése a következő fontosabb megállapításokat tette lehetővé. A 22—24 °C-on végzett vizsgálatainknál az első leolvasási napon (24 óra) a laktóz bontás dominál, a tápoldat savanyodik. Kivételt képez az az időszak, amikor nagy az algaszám ilyenkor az első napon lúgosodás, a karbamid bontás nagyobb intenzitású folyamata dominál (Hegedűs, 1988). Az algák ilyen irányú befolyásoló hatását 25 millió individuum/liter érték felett tapasztaltuk. A második vizsgálati napon történő leolvasásnál (48 óra) már minden esetben a laktóz bontás folyamata a domináló (lásd 1. ábra) (Kol és Machay, 1961; Péterfi, 1977; Stewart, 1974). A Duna-víz aktuális hőmérsékletén végzett kísérleteink eredményei a következőképpen alakultak. Alacsony hőmérsékleten, 0—10 °C-ig (XI. hótól III. hóig) sem az első, sem a második vizsgálati napon a jelen kísérletben alkalmazott módszernél aktivitás nem volt mérhető. Az aktivitás 10.0 C felett jelentkezett. Igen érdekes jelenség mutatkozott, amikor a Duna-víz hőmérséklete 10,1 és 14,5 °C között változott. A 22—24 °C-on inkubált minta úgy az első, mint a második napon erősen savanyodott, a 10,1 és 14,5 °C közötti hőmérsékI. II. XII. Ihónapi 1. ábra. Karbamid és laktóz egymás melletti bontási sebességének vizsgálata 22—24 "C-on
