Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

5. szám - Hírek - A Bős–Nagymarosi Vízerőműrendszer ökológiai kérdései – munkaszeminárium Pozsonyban - „A Kiskörei Vízlépcső ökológiai tapasztalatai” – az ankét ajánlásai - az 1989. évi „Vitális Sándor Szakirodalmi Nívódíj” Bíráló Bizottságának jelentése

HÍREK 311 — olyan fafajtákat kitenyészteni, amelyek képesek lesznek a vízerőműrendszer üzembe helyezése következtében megváltozott körülményekhez alkalmazkodni, — nemzeti parkká nyilvánítani a Duna magyar—szlovák szakaszán mintegy 50 km hosszúságban levő mellékágrendszereket. J. Cigánek miniszterhelyettes összefoglalójában kiemelte, hogy a találkozó célja elsősorban a szélesebb körű tájékoztatás volt, ós hangsúlyozta a Duna vízminőségének javítására irányuló törekvést. További teendőkként a következőket jelölte meg: — A móg tisztázatlan kérdések megoldása céljából folytatni kell a kutatásokat. — Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a felszín alatti vizekre. — Figyelemmel kell kísérni a Dunába folyó szennyvizek mennyiségének, minőségének, valamint a Duna vízminőségének alakulását, — Fejleszteni kell a szennyvizek tisztítását. — A vízerőműrendszerrel kapcsolatos feladatok megoldásába be kell vonni a természetvédőket is. — Különleges figyelmet kell fordítani az erőművekkel kapcsolatos megfigyelési és észlelési rendszerre. — Az építési munkák befejezését követően is folyamatosan figyelemmel kell kísérni a létesítmények hatását. Befejezésül megemlítette, hogy ez a találkozó nem az első, de nem is az utolsó volt a dunai vízerőműrendszer tárgyában. Ivicsics Lajos A kiskörei vízlépcső ökológiai tapasztalatai Az MHT Szolnoki Területi Szervezete ós az MHT Limnológiai Szakosztálya 1989. június 6—7-én Kiskörén előadóülést tartott a fenti címmel. Az elhangzott 14 előadás és tájékoztatás, valamint a szakmai tanulmányút ós konzultáció eredményeként az alábbi megállapításokat és ajánlásokat rögzítettük. (1) Kívánatos a kiskörei vízlépcső üzemirányítását elősegítő automata vízállásjelző rendszer fokozatos kiépítése. (2) Folyamatosan biztosítani kell a tározóba érkező víz- ós hordalékhozamok folyamatos mérését, illetve a tározóból távozó hordalék regisztrálását, nagyobb figyelmet fordítva a tározó feliszapolódásának rögzítésére. (3) Az öblítő csatornák vízforgalmát és anyagáramait legalább árvizek levonulása idején folyamatosan mérni kell. (4) Tovább kell vizsgálni az öblítőcsatornák általános ós a vízminőségre gyakorolt hatását. (5) Az elmúlt 10 évet tekintve a Tisza viszonylag kiegyensúlyozott minőséggel érkezik a kiskörei tározóhoz. A víz minősógónek változása a komponensek 33%-ában kedvező, 52%-ában kismértékben kedvezőtlen. (6) Kívánatos a Tisza nátrium-terhelése növekedésének mérséklése, csökkenteni kell a kiskörei tározó feletti vízgyűjtő területen a Tisza ós mellékfolyói szervesanyag terhelését. (7) Kiemelt célként kell kitűzni az Eger és Laskópatak szennyező forrásainak megszüntetését, vagy a két patak vizének izolálását a tározóban. C8) A kiskörei tározó üledékének minőségét a szenynyezőanyag terhelések eddig nem befolyásolták észlelhetően. A tározó üledék minősége kiegyenlítődött és egyben kedvezően szervetlen jellegű, új — a Tiszáéhoz hasonló — üledék alakult ki a nyílt vizes területeken. A tározói Tisza mederben a rendszeres üledék kicserélődések miatt permanens dúsulási folyamatok nem tudtak kialakulni. Az elkövetkezendő évek feladata lesz a növényzettel borított területek üledékének ós vizónek részletes vizsgálata. (9) A Tisza lebegőanyag tartama a két vízlépcső hatásterületén, alsó szakasz jellegűvé vált, csökkentek a lebegő anyaghoz kötődött kémiai komponensek vízben mért koncentrációi, javult a víz oxigénellátottsága. Az áradások hatására visszaállnak a folyóvízre jellemző állapotok. A tározóban az üledék finomfrakciója természetes védelmi mechanizmusként működik a plankton algák túlszaporodásával szemben. (10) Az eddigi vízminőségi kategóriákon túl kívánatos üdülésre, strandolasra is minősíteni a vizet. (11) A duzzasztott Tisza-szakaszról az öblítőcsatornákon a — Sarudi medence kivételével — az üledékkel rendszeresen jut szervetlen tápanyag, így a haltáplálék szervezetek számára a táplálékforrás biztosított. (12) A kiskörei tározó különböző medencéinek üledéklakó gerinctelen állatvilága jelentős haltáplálék bázis. Mennyisége az egyes medencékben különböző, de jelenleg mindenütt több, mint amit a jelenlegi halállomány elfogyasztani képes. (13) A halászati, horgászati hasznosítás hatásfokának emelését lehetségesnek, sőt kívánatosnak tartjuk, ismeretes, hogy a tározótóren a horgászat fejlődését, a csónakpark és a megfelelő infrastruktúra hiánya hátráltatja. Az őszi vízleeresztés után biztosítani kell a halak számára a főágba való visszatérés lehetőségét. A tározó vízszint szabályozása tegye lehetővé, hogy ívási időben ós a lárvák kikelése előtt a víz közel állandó szintű legyen. (14) Fontosnak tartjuk a jelentősebb ívóhelyek kijelölését és azok jelenlegi állapotának megőrzését. A természetes vízi halászat és horgászat gazdaságosságának egyik fontos alapvető követelménye az ívóhelyek és az ivadékok búvóhelyének fokozott védelme. (15) Szükségesnek ítéljük a kiskörei víztározó, valamint az alatta ós felette lévő folyószakaszokkomplex halászat biológiai kutatásának megszervezését ós finanszírozását. (16) A tározóban a magasabb rendű vízi növényzet intenzíven szaporodik, s ezt tényként kell kezelni. (17) A jelenlegi vizsgálatok alapján a vízi növényzet és a közötte lévő víz minősége nem zavarja a tározó vizének felhasználását (öntözés, ipari víz felhasználás, hajózás). (18) Az üdülés, vízi sport és horgászat koncepcióit jórészt a tározó vadvízország jellegéhez célszerű igazítani. (19) A tározó vízszintjének továbbemelése után a jelenlegi vízi növényzet egy rövid időre visszahúzódhat, de a vízi növényzet nagy része a 2 méteres vízmélységet is elviseli. (20) Szükséges a horgászat, halászat, ökológiai és a vízgazdálkodás kapcsolatát tisztázni és összehangolni. (21) Kívánatos, hogy az üzemelés és minden újabb beavatkozás jobban vegye figyelembe a tározó vizének élővilágát és ökológiai viszonyait. (22) A fészkelő helyek környékén kívánatos a horgászat időbeni korlátozása. (23) A tározó madárvilága 100 fajról 250 fajra emelkedett. (24) Kívánatos mindennemű égetés megtiltása a tározó HNP-hez tartozó területén.