Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

5. szám - Vágás István: Korbély József mérnök életműve

303 Korbély József mérnök életműve Vágás István Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi ós Vízügyi Igazgatóság Szeged, Pf. 390. 6701 Kivonat: Korbély József (1864—1939), a Tisza-völgy árvízmentesítésónek, vízszabályozásának és hidrológiájának tudós mérnöke születésének 125., halálának 50. évfordulója az 1989. esztendő. Neve elválaszthatatlan a magyar hidrológiai és vízügyi tudománytól. Elméleti és gyakorlati téren egyaránt maradandót alkotott. Munkássága a mai kor szakmai életét is termékenyíti. Kulcsszavak: Korbély József, vízügyi történelem. Tisza 1. Bevezetés 1989-ben ünnepeljük Korbély József születésének 125., halálának 50. évfordulóját. Születésének századik évfordulójáról 1964-ben sajnálatosan elfeledkezett a vízügyi műszaki társadalmunk egésze. Pedig alkotásai közöttünk élnek, s személye az egykori munkatársak elhunytával ugyan feledésbe merülhetett, alkotásai azonban kell, hogy éltessék. Tartozunk annyi tisztelettel emlékének a tekintetben is, hogy nevének helyes ejtését is megtanuljuk: ő minden művében, ahol a nyomdai technika megengedte, feltette a nevében szereplő y-ra a két pontot, utalva erre azzal — a hasonló írásmódú nevek ejtésének szabályai szerint —, hogy „Korbélyi" - ként kell nevét használnunk, ellentótben a többször hallott „Korbély", vagy ,,Korbéli" változattal. Korbély József 1864. szeptember 10-én született Hodoscsépányban (Borsod megye). Miskolcon végezte középiskoláit, a budapesti műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1887-ben. Mérnöki működése csaknem fél évszázadon át a ,,Berettyó vízszabályozó és ármentesítő társulat"-hoz kötődött. Ennél, vagy a jogelőd társulatoknál látott el Berettyóújfaluban 1895-ig, Nagyváradon 1920-ig. végül Debrecenben 1937-ig különböző mérnöki feladatokat, Nagyváradon vezető főmérnökit, Debrecenben igazgató-főmérnökit. 1939. április 22-én hunyt el Debrecenben. Korbély József teljes működése során vidéken tevékenykedő, társulati mérnök volt, a legnagyobb közelségben a gyakorlati építő-, vagy vízgazdálkodás-szervező munkákhoz. Ennek ellenére vagy talán helyesebben mondva: éppen ezért válhatott hazánk egyik legnevesebb elméleti hidrológusává, akire műegyetemi tantárgyak anyaga hivatkozik, s aki a hidrológia tudományának egész fejezeteit alapozta meg. Az elméleti vizsgálódások erre hivatott szerve, a Vízrajzi Intézet helyett tűzött ki és oldott meg feladatokat, lényegében saját tudása és gyakorlata erejére támaszkodva. Az ő korában sokkal kevesebb alkalom és lehetőség nyílt a szakirodalmi működésre, így nincs nehéz dolgunk életművét mennyiségileg áttekinteni. Annál nehezebb műbezveinek tartalmát, a bennük rejlő hallatlan értékeket előszámlálni. Kíséreljük meg Korbély József életművét három legfontosabb tanulmányán, illetve könyvén át bemutatni. E publikációi a következők — „Az árvízjelzés, tekintettel a Körösök ós a Berettyó vízjárására, valamint a Tisza szegedi ós csongrádi vízállásaira." (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1909. XLIII. kötet, I—II. füzet, 30—73. old., egyesületi előadás Budapesten 1907. december 3-án és 17-én, a művet Hollán-pályadíj\a\ tüntették ki.) — „Az árvizekről", illetőleg az ehhez szorosan kapcsolódó „A Kőrösök és a Berettyó szabályozása" c. tanulmánya. (Vízügyi Közlemények, 1915. 1—2., 1916. 6. ós 1917. 1. füzeteiben.) — „A Tisza szabályozása" c., 1937-ben Debrecenben megjelent könyve, amit egyesületi aranyéremmel tüntettek ki. 2. Az árvízjelzés „A szorosabb értelemben vett árvízjelzés célja azon összefüggés meghatározása, amely a folyó felső szakaszán észlelt és bizonyos idő múlva a folyó alsó szakaszán bekövetkező vízállások kö-