Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

5. szám - Vitális György: A régi térképek vízföldtani tanulságai a XIX. sz. második felében kiadott térképek tanulmányozása alapján

VITALIS GY.: Régi térképek vizföíldtani tanulságai 301 A régi térképek tanulmányozása alapján levonható gyakorlati következtetések közül kiemeljük, hogy — a domborzat jelzései (1, 2, 8, 11. és 14. kép) alapján kijelölhető a hegységszerkezeti törések helye és iránya; — a vízhálózat ábrázolása ugyancsak felhívja a figyelmet a hegységszerkezeti törésekre (3, 5, 6, 7. és 10. kép), a folyók szakaszjellegére (3, 5. és 10. kép), a teraszvíz vagy homok és kavics kitermelésének lehetőségére (5, 12. és 14. kép)', — az egykori tavak (1, 2, 4, 9. és 13. kép), valamint vizenyős-mocsaras területek (3, 5. és 10. kép) helyén mocsári (réti) agyag, tőzeg, lápföld, lápi mész, továbbá öntéstalaj, szikes talaj és láptalaj, valamint dolomit iszap keletkezhetett, helyükön víztározók vagy halastavak létesíthetők; — az eróziós formák tanulmányozása felhívja a figyelmet a keményebb (11. kép) és a lazább kőzetek (6, 7. és 11. kép) jelenlétére; — az idősebb (óholocén) és a fiatalabb (újholocén) folyómedrek helyzetéből a medervándorlásra és a lezúduló víz nagyobb vagy kisebb mennyiségére (10. és 12. kép) következtethetünk; — a terepformák szemléletes ábrázolása mind a hegyvidéki (8. és 11. kép), mind a síkvidéki (9. és 13. kép,) és a folyó menti (5, 10. és 12. kép) területeken jó segítséget nyújt a földtani képződményhatárok kijelöléséhez, illetve térképi rögzítéséhez; — a mind pontosabb felmérések olyan morfológiai adottságokra is rámutatnak, amelyek a legújabb térképek mellett jó és könnyen áttekinthető tájékoztatást adnak egy-egy területről, illetve jellegzetes terepszakaszról. Ezért a régi térképek tanulmányozása mind a vízföldtani, mind a vízgazdálkodási feladatok megoldásához feltétlen figyelmet érdemel! * * * A jelen tanulmánynak nem volt célja a bemutatott térképek teljes részletességű elemzése, hanem csak a legfontosabb és a könnyen felismerhető terepformák (térképi rajzok) tanulmányozására és a nyerhető gyakorlati tanulságokra kívánta a figyelmet felkelteni. Ezért a felhasználás, vagy a további tanulmányozás esetén célszerű az eredeti térképek megtekintése, melyekről jóval előnyösebb kép tárul a kutató szeme elé, amiből az általános összefüggések és a finomabb részletek egyaránt jobban kitűnnek. A modern numerizálódó és absztrahálódó ábrázolások mellett ezek a régi térképek nagymértékben fejleszthetik a kutató térszemléletét, rávezethetik a felszínformák és a vízrendszer jobb együtt látására, nemkülönben az eredeti természeti állapot felismerésére, ami ma már a szabályozások vagy n beépítettség miatt rejtve maradna. * * * A tanulmányban szereplő térképek reprodukcióját, illetve nagyítását dr. Pellérdy Lászlóné készítette amiért ezúton is fogadja köszönetünket. Irodalom Bukovszky, Gy., 1989. 125 éve épült meg a siófoki zsilip. Hidrológiai Tájékoztató, ápr. 5—6. Erdélyi M., 1960. Geomorfológiai megfigyelések Dunaföldvár, Solt és Izsák környékén. Földrajzi Értesítő, IX. 3. 257—276. Ferencz K., 1953. A Pilis hegy és a tőle D-re eső terület földtani viszonyai. A MÄFI Évi Jelentése az 1943. évről, 7—37. Galli L., Vitális Gy., 1972. Sík vidékek és folyóvölgyek légi fényképeinek vízépítési és építésföldtani értelmezése. Hidrol. Közi., 52: 12. 529—537. Kuti L. et al., 1981. Az Alföld földtani atlasza. Kecskemét. Kiadja a MAFI, Budapest. Kuti L. et al., 1989. Az Alföld földtani atlasza. Dunaújváros—Izsák. Kiadja a MAFI, Budapest. Molnár B.—Kuti L., 1983. Az ágasegyházi és orgoványi tavak kialakulása és limnogeológiai fejlődése. Hidrol. Közi., 63: 5. 225—238. Rónai A. et al., 1969. Az Alföld földtani atlasza. 1 : 100 000. Szolnok. Kiadja a MÁFI, Budapest. Rónai A. et al., 1975a. Az Alföld földtani atlasza. Heves. Kiad ja a MAFI, Budapest. Rónai A., 1975b. Az Alföld földtani atlasza. Tiszafüred. Kiadja a MÁFI, Budapest. Sümeghy J., 1944. A Tiszántúl. Magyar Tájak Földtani leírása VI. A m. kir. Földtani Intézet kiadása, Budapest. Szabó J., 1863. Szegzárd környékének földtani leírása. A Magyarhoni Földtani Társulat Munkálatai, II. 65—72. Taeger H., 1909. A Vértes hegység földtani viszonyai. A m. kir. Földtani Intézet Évkönyve, XVII. 1. 1—256. Vitális Gy., 1963. Vízszerzési lehetőségek. In: Szitkey L., Vitális Gy., Alföldi Gy.: Vízellátás és csatornázás. Tankönyv a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum II. évf. számára. Tankönyvkiadó, Budapest, 21—81. Vitális Gy., 1986. A régi térképek vízföldtani tanulságai a XVI—XVIII. sz. közepe közötti térképek tanulmányozása alapján. Hidrol. Közi., 66: 4—5. 282—289. Vitális Gy., 1987. A régi térképek vízföldtani tanulságai a XVIII. sz. második felében kiadott térképek tanulmányozása alapján. Hidrol. Közi., 67: 2—3. 140—148. Vitális Gy., 1988. A régi térképek vízföldtani tanulságai a XIX. sz. első felében kiadott térképek tanulmányozása alapján. Hidrol. Közi., 68: 5. 294—304. Wallandt, H., 1862. Magyarország vízszínmérósi térképe. Mathematikai és Természettudományi Közlemények vonatkozólag a hazai viszonyokra, II. Pest. 24-77. ' A témára vonatkozó további irodalom Vitális Oy. 1086., 1987. és 1988. évi tanulmányának irodalomjegyzékében található. Hydrogeologie information derived from maps published in the second half of the XlXth century Vitális, Gv. Abstract: As a continuation of the papers on the information potential of old maps punlished between the XVIth and mid-XIXth centuries (

Vitális, 1986, 1987 and 1988), the aim of the present paper is to call attention to the hydrogeologic information of practical interest, which the hydrologists and hydrogeologists can abtain from the maps printed in the second half of the past century — in combination with the knowledge accumula ted since. Some of the typical maps published during this period will be quoted as