Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

5. szám - Altnőder András–Geszlerné Szentpáli Ágnes–Sajgó Zsolt–Scheuer Gyula–Szlabó Pál: Rétegvízszerzési lehetőségek vizsgálata Egertől délre Andornaktálya–Füzesabony–Mezőszemere térségében

AL.TNÖDER A. et al.: Rétegvízszerzési lehetőségek Egertől délre 283 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 7,0 8,0 9,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 iO.O 1.5,0 Szivárgási fényezi, k lm/dl B 30 -S 20'10 0,1 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 i,0 Í.5 5,0 5.5 Szivárgási tényező k lm/dl 4. ábra. A szivárgási tényező értékek relatív gyakorisága A. szemcseeloszlásból, B. próbaszivattyúzásból a felső-pannoniai homokrétegeknél. gyakoriság. Mindkét típusú szivárgási tényező esetén szembetűnő az 5,0—6,0 m/d körüli értékek viszonylag nagy relatív gyakorisága. A szemcseeloszlásból számított szivárgási tényező eloszlási görbéje a 10,0—20,0 m/d értéktartományban lokális maximumot mutat. Az ehhez a tartományhoz tartozó szemcseeloszlási eredmények csaknem mind az összlet középső részén jelentkező homokrétegből származó kőzetmintákhoz tartoznak. A számított szivárgási tényező értékek eloszlási vizsgálataiból megállapítható, hogy 50 m-nél mélyebben települő vízadó szintek esetén a szivárgási tényező várható értéke: 1,0—5,0 m/d. Ettől az értéktől kisebb és nagyobb értékek is lehetnek. így egyes esetekben 10,0— 20,0 m/d közötti, lokálisan pedig 30,0—40,0 m/d körüli értékek is jelentkezhetnek. 3.3. Vízutánpótlódási vizsgálatok 3.3.1. A terület hidrogeológiai modellje A vizsgált területen a felső-pannoniai vízadó összlet 20—100 m vastag negyedidőszaki összlettel fedett. A negyedidőszaki és a felső-pannoniai összletek között a vízforgalom lehetősége fennáll, de területileg változó. Az Eger—Rima—Laskó és Ostoros patakok durva teraszüledékeivel fedett területen a vízforgalmat a felső-pannoniai rétrgek határozzák meg. A teraszmentes területen döntően enyhén kötött és kötött rétegek települnek, amelyek vízleadó képessége korlátozott és vastagságuk jelentős (30—100 m). A felső-pannoniai összlet homok-, iszap-, agyag rétegek váltakozásából épül fel, amelyen belül a homokszintek aránya eltérő. Az összlet rétegei az Alföld felé 2—3°-kal dőlnek, azaz a peremnél a felszínközeibe kifutó homokrétegek Füzesabony-—Mezőszemere térségében már 300 m körüli mélységben találhatók. Az összleten belül a vízforgalom lehetősége szintén igen változó. Az Andornaktálya—Novaj vonalában kiékelődő összlet dél felé fokozatosan kivastagszik. A peremi részen 60—80 m vastag összleten belül a homokrótegek szerepe alárendelt, összvastagságuk 20—30 m. A homokrétegek között települő kötött rétegek a függőleges vízforgalom lehetőségót erősen korlátozzák. A peremi részeken a felső-pannoniai rétegek a miocén riolittujás összletre települnek, amely felől igen kis vízforgalom feltételezhető, mert a tufás összlet