Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

5. szám - Kálmán János–Izsáki Zoltán–Kovács László–Grofcsik András–Gruiz Katalin: A ??? oxidáció alkalmazási lehetőségei a szennyvíztechnológiában

272 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1989. 69. ÉVFOLYAM. 3. SZ

ÄM expandáltatjuk. Az oxidált folyadék lebegoanyagta-talmát (hamu) gravitációs ülepítőben választjuk el. A szeparátorban a véggázokat elválasztjuk a vizes fázistól és a gázokat nyomáskorlátozó szelepen lefúvatjuk. 4. Az eljárás fontosabb alkalmazási területei 4.1. Technológiai szennyvizek kezelése A nedves oxidáció gazdaságosan alkalmazható olyankor, amikor a szennyvíz szervesanyag-tartalma túlságosan nagy ahhoz, hogy eleveniszapos szennyvízkezelő rendszerbe vezessük, ahhoz azonban nem elegendő, hogy számottevő külső hőenergia felhasználása nélkül közvetlenül elégessük. Ezt szemlélteti a 7. ábra, amely a nedves oxidáció helyét jelöli ki a szennyvíztisztító eljárások között. Az ábráról leolvasható, hogy javasolt alkalmazási területe a KOI=10—300 g/l tartományban van. Ebbe a KOI tartományba esik pl. a gyógyszeripari és más ipari technológiai szennyvizek jelentős része (és a legtöbb szennyvízkezelés során keletkező szennyvíziszap). Az eljárás előnye, hogy biorezisztens és toxikus vegyületek oxidációjára is alkalmas. A nedves oxidációs eljárás körülményei között a szervetlen cianidok hidrolizálnak ammóniára és 0 20 40 60 80 Idő [perci 9. ábra. Szennyvíziszap KOI- csökkenése a reakcióidő függvényében formiát ionra. így az eljárás alkalmazható magas cianidtartalmú gyógyszergyári anyalúgok és cianidtartalmú galvániszapok cianidmentesítésére, a szerves anyag egyidejű oxidációjával. A Ghinoin Gyógyszergyárban a homonitril, ill. dietoxinitril gyártásából származó cianidos anyalúg oianidtartalmának csökkenése a nedves oxidáció ós hidrolízis hatására a 8. ábrán látható. Eszerint 240 °C hőmérsékleten már 12 perc reakcióidő után a cianidkonverzió több mint 99,99%. 200 10 SO 100 KOI (g/l I 5 00 7. ábra. A nedves oxidáció gazdaságos alkalmazási területe a szennyvízkezelésben e 12 16 20 24 /« Idő Ipercl 5. ábra. A cianidtartalom csökkenése különböző reakcióhőmérsékleteken a reakcióidő függvényében 4.2. Fölösiszap ártalmatlanítás Az eljárás alkalmazható az eleveniszapos szennyvízkezelésben keletkező fölösiszap és ezzel együtt a tisztítás más fázisaiban keletkező iszapok ártalmatlanítására. Természetesen csak akkor érdemes a nedves oxidációhoz folyamodni, ha az iszap olyan anyagokat tartalmaz, amely lehetetlenné teszi a mezőgazdasági hasznosítást (pl.: veszélyes hulladék, magas fémtartalom, fertőző anyagok). Az eljárással 240—250 °C hőmérsékleten a fölösiszap szervesanyag-tartalmának kb. 90 %-a oxidálható. A maradék hamu az eredeti iszap térfogatának kb. 2—3 %-át teszi ki és gravitációs úton 10—15 perc alatt kiülepíthető. A Tiszai Vegyi Kombinát szennyvíztisztító rendszerében keletkező, veszélyes hulladéknak minősülő iszap KOI-jának csökkenése a nedves oxidáció hatására a 9. ábrán látható. A szennyvíziszap szervesanyagtartalmának több mint 80%-a oxidálható 250 °C hőmérsékleten 30 perc reakcióidő alatt. Az eljárás a beruházási és az üzemeltetési költségek tekintetében versenyképes mind a hagyományos víztelenítés-elégetóses technológiával mind az iszap szűrőprósen történő víztelenítésével és lerakásával. 4.3. Aktív szén regenerálás, biofizikai szennyvízkezelés Az eljárás alkalmazható aktív szén regenerálására vizes szuszpenzióban, ugyanis a kimerült aktív szén felületén adszorbeált szerves vegyületek oxidációja sokkal gyorsabb mint az aktív szén váz oxidációja. Ezt szemlélteti a 10. ábra, ahol az aktív szén váz, és a felületén megkötött szerves vegyületek oxidációjának mértékét áb-