Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

1. szám - Bonta Imre–Takács Ágnes: Heves esőzés kialakulása és előrejelzése

BONTA I., T AK ACS A.: Heves esőzés kialakulása 27 2. ábra. Hőmérsékleti és szélviszonyok a 850 hPa-os szinten (vékony vonalak jelzik az izotermákat, szél­zászlók a szél irányát és sebességét), valamint a ma­gassági jet iránya és területe (vastag nyíl) 1987. au­gusztus 4. 00 UTC órakor A jelenleg alkalmazott mennyiségi csapadék­előrejelzési módszerek főként szinoptikus léptékű időjárási rendszerek csapadékhozamának előrejel­zésére alkalmazhatók. A szinoptikus léptékű ana­lízisek felhasználásával előre jelezhető a nagy mennyiségű csapadékot adó mezo-léptékű időjárási rendszerek kialakulásának lehetősége, többnyire azonban nem mondható meg, ténylegesen ki fog-e alakulni ilyen rendszer, és ha igen, mikor, hol és ott mennyi csapadékot eredményez majd. Az OMSz—KEI Hidrometeorológiai Osztályán a vízügyi szervek támogatásával fejlesztés alatt áll a heves csapadékhullásra figyelmeztető rendszer kiépí­tése. Az eddig elért eredményeket az 1987. évi zalai ár­vizet okozó időjárási helyzeten keresztül mutatjuk be. 3. A hagyományos meteorológiai megfigyelő rendszer és az időjárási radar mérési eredményeinek alkalmazása a csapadék­előrejelzésben Az 1987. augusztus 3. 8 óra és augusztus 5. 8 óra között eltelt 48 óra alatt a csapadéktevékenység egyik legfőbb jellemzője az intenzitás igen erős változékonysága volt. A nagy mennyiségű csapa­dék több intenzív csapadékhullám eredményeként következett be, melyek mindegyike olyan mezo­léptékű időjárási rendszernek volt köszönhető, mely ugyanazon terület felett alakult ki. Már említettük, hogy az időjárási helyzet ked­vező volt nagy mennyiségű csapadék kialakulásá­hoz, de ez a megállapítás szinte egész Magyaror­szágra igaz. Első feladat tehát annak a területnek a kijelölése, mely felett a legvalószínűbb mezo­léptékű időjárási rendszer kialakulása. A nagy csapadék szempontjából veszélyeztetett terület kijelölése legegyszerűbben az összefoglaló térkép segítségével történhet. Először kianalizáljuk a csapadékot létrehozó fizikai folyamatokat leíró paramétertérképeket, majd minden egyes mező­ben kijelöljük azokat a területeket, melyek felett a paraméterértékek elérték vagy meghaladták az előre meghatározott veszélyességi küszöbértéket. Az összefoglaló térkép az ily módon kijelölt terü­letek egymásra helyezésével áll elő. A nagy csa­padék szempontjából ténylegesen veszélyeztetett terület az így egymásra rajzolt, az egyes paramé­terek szerint veszélyesnek minősülő területek kö­zös része lesz. A 3. ábrán összefoglaló térkép lát­ható, mely az augusztus 4-i mérések alapján ké­szült. (Minden egyes meteorológiai elem vagy pa­raméter analízisekor a legfrissebb mérési ered­ményekre van szükség, így az összefoglaló térkép

Next

/
Thumbnails
Contents