Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

1. szám - Bonta Imre–Takács Ágnes: Heves esőzés kialakulása és előrejelzése

BONTA I., T AK ACS A.: Heves esőzés kialakulása 25 2. Időjárási helyzet 1987. augusztus 3—4—5-én Az időjárási helyzet bemutatására az 1987. augusztus 3—4—5-én észlelt adatok alapján készült időjárási térképek szolgálnak. E térképek elsősorban a szinoptikus skálájú időjárási rendszerekről adnak felvilágosítást, melyek élettartama általában pár nap, területi kiterjedése 500—1000 km nagyságrendű (ciklonok, frontálzónák). A talajközeli mérések analízise alapján megállapítható, hogy augusztus 3-ától a Duna vízgyűjtő területének időjárását a Skandinávia felett elhelyezkedő ciklon határozta meg. Hidegfrontja mentén több ciklonális hullám

1 is kialakult, melynek következtében a frontálzóna csak igen lassú mozgással helyeződött délkelet felé (l.a., l.b. ábrák). A frontálzóna előtt, vagyis a Duna vízgyűjtőjén ún. izobártalan nyomási mező alakult ki, ciklonális görbület

2 csak az időszak végére figyelhető meg (I.e. ábra). A magaslégköri mérési eredmények analíziséből látható,, hogy a ciklon tartós délnyugati áramlással meleg,nagy nedvességtartalmú levegőt szállított a Kárpát-medence térségébe, mely egyben a labilizálódás erősödését is eredményezte. A 2. ábra a 850 hPa-os szint (kb. 1500 m-es magasság) hőmérsékleti- és szélviszonyait mutatja be. Az ábrán látható, hogy az izotermák sűrűsödése, vagyis a horizontális hőmérsékleti gradiens maximuma a Kárpát-medence felett alakult ki, ugyanozan terület felett, ahol a szélmezőben mutatkozó konvergencia is a legerősebb volt — ezt a tényt az ábrán a szélzászlók iránya szemlélteti. A 2. ábrán látható nyíl az 500 hPa-os szinten (kb. 5500 m-es magasságban) húzódó jet"

1 tengelyét mutatja, mely mentén a szél erőssége elérte vagy meghaladta a 25 m/sec-ot. A magassági jet, a nagy horizontális hőmérsékleti gradiens, valamint a szélmezőben mutatkozó konvergencia jelenléte kialakította a csapadékképződéshez szükséges felfelé irányuló mozgást, perzisztenciája pedig a vertikális sebesség erősödéséhez vezetett. A csapadékképződés másik alapvető feltétele a megfelelő nedvességtartalom, melyet a tartós délnyugati áramlás biztosított. Erős csapadékintenzitás (vagyis rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék) konvekció esetén alakul ki, melynek előfeltétele, az erősen labilis légrétegzettség, szintén adott volt. Az ismertetett szinoptikus analízisek alapján várható volt záporok, zivatarok kialakulása, és várható volt az is, hogy egyes területeken nagy mennyiségű eső hullik maid. Az OMSz—KEI Hidrometerológiai Osztálya a Zala-Balaton vízgyűjtő területére a találkozási modellel (Bodolainé, 1976) augusztus 3-án 10, 4-én 25 mm csapadékot jelzett előre, területi átlagban 24 órára, míg, a valóságban 25 illetve 50 mm hullott. E két nap alatt, területi átlagban 75 mm csapadékmennyiségnek mintegy kétharmad része a Zala vízgyűjtőjén hullott, Zalaegerszegen például 147 mm-t mértek. 1. ábra. Talajmenti szinoptikus helyzet 1987. augusztus (a) 3. 00 UTC, (b) 4. 00 UTC, (c) 5. 00 UTC órakor