Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

4. szám - Andrik Péter: A Giardia lamblia terjedése ivóvíz útján. Irodalmi áttekintés: IV. rész. A kórokozó eltávolítása vízkezelési eljárásokkal

ANDRIK P.: Giardia lamblia 237 (d) szűrés koaguláns nélkül (Lippy, 1978) (e) a szűrő nem megfelelő visszamosatása (Lippy, 1978) (f) a szűrőréteg egyenetlensége, a szűrőanyag el­úszása (Lippy, 1978; Kimer et al., 1978). Jellemző példát közölnek erre Braidech és Kar­lin (1985). Az 1981-es aspeni (USA) Giardia ivó­vízjárvány egyik feltételezett oka — kémiai elő­kezelésbeli és klórozásbeli hiányosságok mellett — a gyorsszűrő homokrétegének egyenetlensége, a szűrőanyag kimosódása volt. A 3. ábrából kitűnik, hogy a szűrőanyag felülete egyenetlen, s itt „rö­vidzárlatra" van lehetőség. A vízáramlás megvál­tozása miatt, a homokrétegben törések, gödrök keletkeztek, ez lecsökkentette a szűrési időt, de kedvezőtlenül befolyásolhatta a visszamosatást is. A meghibásodott szűrőn a Giardia ciszták átjutá­sa lehetővé vált. 3. ábra. A gyorsszűrő sérülése és kimosódása a Highlands vízműben, 1982-ben (Braidech és Karlin, 1985. nyomán) Sajnos egyet kell értenünk Logsdon (1987) meg­állapításával: a szűrési eljárás komplexicitásának növekedése emeli az üzemeltetéshez szükséges kép­zettségi szintet és az üzemeltetés költségeit. 2.2. Lassúszűrés A Giardia ciszták eltávolítására a fogyasztás­ra szánt vízből, kézenfekvőnek látszik a fizikai­lag és biológiailag egyaránt aktív lassúszűrők al­kalmazása. Előnye, hogy működtetése, fenntartá­sa egyszerű, különleges gépi berendezést, vegy­szeradagolást és így szaktudást sem igényel. Visz­szamosatási periódusok nincsenek, a szűrőhomok időszakos cseréje, tisztítása kézi úton is elvégez­hető. Hátránya, hogy — önálló technológiai egy­ségként használva, pl. kis vízművekben, egyedi vízkezelő művekben — a vegyszeres előkezelés hiánya miatt csak korlátozott nyersvízminőségnél alkalmazható. Helyigénye is jelentős (Logsdon, 1987; Bellamy et al, 1985 c). Pyper (1985) megállapította, hogy 0 °C közelében a lassúszűrés 99% feletti hatékonyságú a Giardia ciszták visszatartására, 7,5—21 °C között pedig a ha­tásfok 99,9% feletti. A szűrési sebesség növelése (0,13 m/h-ról 0,61 m/h-ra) csökkenti a hatásfokot. Bellamy et al. (1985 c) kísérleti lassú szűrőkben vizsgálták a Giardia ciszták eltávolítását a következő változók figyelembevételével: szűrési sebesség, ciszta­koncentráció a nyers vízben, a víz hőmérséklete, a szűrőhomok állapota és kora, a biopopuláció kora. A vizsgálati eredmények szerint a szűrési sebes­ség 0,04—0,40 m/h közötti változtatása a hatásfo­kot alig befolyásolja, az tartósan 99,9% feletti. A cisztakoncentráció emelkedése a nyers vízben ja­vítja a szűrési hatásfokot, viszont jó hatásfok el­lenére, ciszták kerülhetnek át a szűrt vízbe. A víz hőmérsékletének nincs meghatározó szerepe a ciszták kiszűrésében. A ciszták eltávolítására a leg­fontosabb befolyást a homokágy érettsége jelenti. Érett (40—50 hetes) homokágyban a ciszták visz­szatartása gyakorlatilag 100%-os, függetlenül a sa­rabolás (az eltömődött, felső homokréteg eltávolí­tása) időpontjától, azaz a ciszták kiszűrését nem a lassúszűrő biológiailag aktív felső rétege, hanem az érett („bedolgozott") homokágy végzi. A vizs­gálatok kiegészítéseként (Bellamy et al., 1985 a és b) azt is megálapították, hogy a Giardia ciszták visszatartását nem befolyásolja a szűrőhomok szemcsemérete 0,61 mm átmérőig, sem a homok­ágy magasságának redukciója 0,97 m-ről 0,48 m-re. Ezek az eredmények jó egyezésben állnak Hend­ricks et al. (1984) tapasztalataival, melyek szerint, kí­sérleti körülmények között, a Giardia ciszták eltávo­lítása lassúszűréssel a legkedvezőtlenebb körülmé­nyek között (új homokágy esetében) sem esett 98% alá, és a szűrést nem befolyásolta a homok szemcse­mérete, a homokágy magassága, a hőmérséklet és a hidraulikus nyomás. 2.3. Kovaföldszűrés A kovaföld (diatoma) szűrőben a finom (0,5—50 mikron) szemcseméretű, nagy porozitású, nedvszí­vó, jó adszorpciós tulajdonságú és kiváló szűrő­képességű kovaföld szűrőréteget vízáteresztő, me­rev felületre viszik fel, majd segédszűrőanyag, ill. koagulánsok segítségével a szűrés elkezdődhet. A szűrő nyomás alatt működik, s a visszamosatás itt tulajdonképpen a teljes szűrőréteg eltávolítását je­lenti, azaz a szűrőréteg kialakítása minden ciklus­ban újrakezdődik (Kollár és öllős, 1975). Mivel a diatómaszűrő az igen kis méretű lebegő szennyeződéseket (tehát cisztákat is) képes a vízből kiszűrni, a vízeredetű giardiázisok terjedésével felé irányult a figyelem. Logsdon et al. (1981) 2,2—3,5 m/h szűrési sebességgel végzett kísérleteiben a ciszták el­távolítása kovaföld szűrővel 99% feletti volt. A ko­vaföld bevonat vastagsága (az egységnyi felületre be­dolgozott szűrőanyag) a hatásfokot befolyásoló ténye­ző, míg a kovaföld szemcsemérete nem. DeWalle et a lassúszűrés 99% feletti hatékonyságú a Giardia emelve a szűrési segédanyagok fontosságát. Lángé et al (1986) kísérleti műben a Giardia ciszták csökkené­sét a kovaföld szűrő után egyenletesen 100%-osnak találták, tekintet nélkül a kovaföld minőségére, szem­cseméretére, a szűrési sebességre, a víz hőmérsékleté­re, a teszt időtartamára vagy a befolyó nyers víz Giardia-koncentrációjára, 10 000 ciszta/l-ig. Ugyanakkor a baktériumok és a zavarosság csökkenése nagymértékben függött a kovaföld minőségétől, mint azt a 4. ábrán láthatjuk. Szer-

Next

/
Thumbnails
Contents