Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

4. szám - Szalai György: Izrael vízgazdálkodásáról

•»ZALAI GY.: Izrael vízgazdálkodásáról 233 leten a mikroöntözés különböző formáival végzik. Az öntözés táblaszinten is automatizált. Elterjedt az úgynevezett „öntöző számítógépek" használata, amelyen a gazda beprogramozza az öntözési paramétereket, majd az öntözést ezeknek megfelelően a napelemekkel működő berendezés irányítja. A tápanyagok kijuttatása folyékony műtrágyák formájában általánosan az öntözővízzel történik, hidraulikusan működő szivattyúkkal, melyek az öntözővízzel arányos mennyiségben adagolják a tápanyagokat. Mindaz az eredmény, műszaki színvonal, szervezettség, amely ma az izraeli mezőgazdasági vízgazdálkodást jellemzi, a jövőben nem, elegendő. Új utakat kell keresni elsősorban a mezőgazdaság friss víz (ivóvízminőségű) felhasználásának csökkentésére. E célból hajtják végre az említett szennyvíztisztítási-hasznosítási programot, kísérleteznek a szokásosnál nagyobb sótartalmú vizek (brakkvíz) felhasználásával, illetve olyan nagy értékű növényfajok és fajták termesztésével (gyapot, datolyapálma stb.), amelyek nem érzékenyek a víz magas (500—1000 mg/l feletti) sótartalmára. Ugyancsak további cél az öntözővíz hatásfokának javítása. Ennek keretében foglalkoznak a tarifamódosítás gondolatával az éjszakai öntözés gyakorlatának elősegítésére. 6. Hidrológiai adatgyűjtés, kutatás szervezete A Vízügyi Igazgatóság (országos létszáma kereken 4000 fő) egyik legnagyobb szervezete a 60 fős Hidrológiai Szolgálat. A szolgálat öt osztály keretében végzi munkáját, emellett négy területi irodával rendelkezik. Ez utóbbiak regionális feladatokat látnak el (észlelőhálózat telepítése, fenntartása, adatgyűjtés, észlelés). Az öt osztály a következő: hidrometriai osztály, információs osztály, hidrológiai osztály, vízkészletgazdálkodási osztály ós kutatási osztály. A szervezet érdekessége, ugyanakkor ésszerűsége, hogy a kutatási osztálynak csupán az osztályvezető az állandó létszáma. A kutatási feladatok megoldására a többi négy osztály szakemberállományából ad hoc csoportokat hoznak létre, amelyek az adott kutatási téma megoldásáig együtt dolgoznak. Ezt a kutatás-szervezési megoldást az a felismerés hozta létre, hogy a sikeres munkához szoros kapcsolatokra van szükség az adatgyűjtők, feldolgozók, a terepi munkát végzők, az elméleti szakemberek s a telhasználók között. Water management in Israel Szalai, Gy. Az elmúlt évtizedekben (az 50-es évektől kezdődően) sűrű észlelőhálózatot építettek ki. Mivel a felszín alatti vízkészlet a fő vízforrás, ennek észlelésére 2 km-es oldalhosszúságú hálózatban megfigyelőkutak rendszerét építették ki, melyekben havi 1—2 alkalommal észlelik a vízminőséget, a szinteket víz állásírókkal rögzítik. Az információs osztály feladata a megfigyelőhálózat tervezése, létrehozása, az észlelések megszervezése, az adattárolás és feldolgozás. A tervezési munkában e területen is fontos helyet foglal el a gazdaságossági szemlélet: a mérőállomás helyének kiválasztásánál pl., hogy az minél nagyobb terület megbízható jellemzője legyen. A „körzeti hidrológia" fogalmának bevezetésével egy-egy terület vízháztartásának tényezőit összefüggő rendszerben észlelik és értékelik a gyakorlat által felhasználható interpretációkig. A szolgálat központi adatbankja 16 éve működik. Ez idő óta folyik a számítógépes adatfeldolgozás, -tárolás, amely folyamatosan 8—10 főt foglalkoztat. A Hidrológiai Szolgálat munkája jelenti az alapot az országos és regionális döntésekhez, azoknak a vízkészletmegőrzési, illetve gazdálkodási koncepcióknak a kidolgozásához, amelyekről az előzőekben szó volt. A szolgálat minden évben évkönyvet ad ki, ami lényegében interpretált információk gyűjteménye, tartalmazza a felmerült problémákat, a kutatási eredményeket, a folyamatban lévő kutatások megoldási irányzatait, a jövőre vonatkozó szakmai tanácsokat. Ezzel az érdekelt intézmények, vállalatok számára gyakorlati kézikönyv értékű. Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki S. AssaJ úrnak, az izraeli Mezőgazdasági Központ elnökének, és I. Bar—Lewaw úrnak, a Végrehajtó Bizottság tagjának, hogy lehetővé tették a Magyar Hidrológiai Társaság delegációja számára azt a tartalmas tanulmányutat, amelynek során megismerkedhettünk Izrael vízgazdálkodásával, s amelynek egyes fontosabb részleteiről most a magyar vízimérnököknek is beszámolhattunk. Köszönetet mondunk emellett annak a számos izraeli kollégának, akik tájékoztatásaikkal hozzájárultak utunk sikeréhez. Kézirat beérkezett: 1988. július 25. Közlésre elfogadva: 1988. november 6. Abstract: The experiences gained by a delegation of the Hungarian Hyrological Society during a study trip to Israel are described. Following a braef review of the natural conditions (for the temperature distribution see Table 1) the organisation of water management in Israel, the evolution thereof, the functions and scope of state water administration are described. The problems encountered in water resources management are outlined starting from the available supplies. The national water system (Fig. 1) is based on the National Water Carrier (Fig. 2). The present and long-term future water policies (Fig. 3) are discussed, the basic idea of which is that alternative supplies are contempleted for use to supplement water resources, to meet the demands of sectors with less stringent quality requirements. Attempts are being made at using saline waters and at desalinizing large volumes of seawater. The scheme of a complex groundwater management project and the successive development stages thereof are illustrated in Figs. 4 and 5. The future hazards, seawater encroachment to one the largest groundwater aquifers are indicated in Fig. 6. Sewage treatment and the reuse of treated effelunts