Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

4. szám - Szalai György: Izrael vízgazdálkodásáról

•»ZALAI GY.: Izrael vízgazdálkodásáról 231 egyenként 208 m hosszú és 108 m széles) mély csatornarendszerek (17,5 m széles és 2,5 m mély), amelyekben a szennyvíz lassan áramlik. Mindegyik reaktorban félig bemerülő dupla rotorsorok (mindegyik 30 egység) szellőztetik és keverik a folyadékot. A reaktorokból a szennyvíz a benne szuszpendált mikroorganizmusokkal együtt a derítőmedencékbe kerül (5 db), amelyek 54 m átmérőjűek ós 2,5—5,5 m mélyek. A derítők felső peremén átbukó tisztított szennyvíz vagy közvetlenül az ivóvízvezetékkel párhuzamosan haladó vezetékbe kerül és dél felé a sivatagba vezetik közvetlen öntözési felhasználásra, vagy a szennyvíztelep közelében kialakított szivárogtatómedencékbe, illetve kutakba (téli időszak), ahonnan beszivárogtatják, illetve visszatáplálják a mélyebb rétegekbe (tározzák) egy későbbi felhasználás céljából. A tisztított szennyvíz mérgezőanyag-koncentrációjára a 2. táblázat adatai adnak tájékoztatást. A tisztított szennyvíz BOIj értéke átlagosan kisebb, mint 10 mg/l, KOI értéke 40 alatti. A tisztítás során keletkező iszap 15000 ni

3/d, amely egyenlőre sűrítés nélkül kerül a tengerbe egy 5 km hosszú, 40 m mélységben (a tenger fenekén) elhelyezett vezetéken. A későbbiekben ennek felhasználását is tervezik, mert ezáltal évi 5 millió m

3 víztartalékhoz + energiához jutnak. A tisztítótelep automatikus működtetését és a folyamatellenőrzést PLC-k (Programmable Logic Controller) biztosítják, amelyek valamennyi elektromos központban megtalálhatók és amelyek állandó kapcsolatban vannak a perifériákkal, berendezésekkel és műszerekkel. Az ember és gépek közötti kapcsolatot a működés ellenőrzésére jelenleg IBM PC/AT mikroszámítógépekkel valósítják meg. Az adatfeldolgozást, az ellenőrzési és irányítási folyamatot a jövőben egy Micro-VAX II-vel oldják meg, amelyet az összes PLChez csatlakoztatnak. 5. Mezőgazdasági vízgazdálkodás Izrael mezőgazdasága szövetkezeti mezőgazdaság. A mezőgazdasági szövetkezeteknek három típusa alakult ki: — A kibuc (200—2000 tag) teljesen közösségi szervezet. Minden vagyon, eszköz a faluközösség tulajdona, magántulajdon nincs. A kibucok java része mezőgazdasági és ipari tevékenységet egyaránt folytat. A kibucok életét a közgyűlés határozatai alapján, az általa megválasztott bizottságok irányítják. A különböző szakirányú tevékenységeket felsőfokú képzettségű szakemberek vezetik, akik maguk is kibuctagok. Az országban jelenleg 315 kibuc működik, tagjaik száma az ország lakosságának 2,9 %-a, a mezőgazdaságban dolgozók 28,2 %-át foglalkoztatják. — A moshav egyéni családi gazdaságokból összetevődő faluközösség. Minden gazdálkodó tagja a falu szövetkezetének. A föld az állani tulajdona — mint a kibucok esetében is — amelyet a moshav; ill. tagjai részére 49 évre használatba ad azzal, hogy ez a jog a határidő lejárata után megújítható. Valamennyi családi gazdaság azonos területű (kb. 5 ha) és azonos mennyiségű vizet kap öntözés céljára. A családi gazdaságban gyakran többirányú termelési tevékenység folyik. A moshavtagok termékeiket a faluszövetkezeten keresztül értékesítik, amely ezzel kapcsolatban minden tevékenységet ellát (szállítás, raktározás, marketing stb.). A moshavot is a közgyűlés irányítja, amely megválasztja a mindennapi feladatokat végző elnökséget. Ennek szakmai bizottságai vannak. A családi gazdaságok száma egy moshavban 50—150 között változik. Jelenleg 411 moshav működik, az ország lakosságának 3,4 %-át tömörítve, ami a mezőgazdaságban foglalkoztatottak 45,2 %-át teszi ki. — A moshav shitufi olyan szövetkezeti forma, amely ötvözi a kibuc és a moshav szövetkezeti elveit. A kibuchoz hasonlóan a tulajdon és a gazdálkodással összefüggő jogok a szövetkezetet illetik. A moshav shitufi tagjainak munkájából származó jövedelem és a szükséges kiadások közösségi ellenőrzés alatt állnak, és ez a szövetkezeti közösség gondoskodik minden szolgáltatásról és irányít minden tevékenységet. Másrészről, valamennyi család, amely a szövetkezet tagja, saját háztartással rendelkezik és pénzbeli (esetleg egyéb formában) ellenértéket kap munkájáért. Jelenleg 45 az ilyen típusú szövetkezetek száma (ez folyamatosan változik, lévén e szövetkezeti forrna dinamikus fejlődósben), átlagos taglétszámuk 400. Nehézfémek és mérgező anyagok koncentrációja a tisztított szennyvízben 2. táblázat Anyag Egység Havi mérések száma Határérték 1987 okt. Havi 1987 nov. középérték 1987 dec. 1988 jan. Az időszak átlaga arzén Mg/l 1—2 <20 <20 <20 <20 <20 <20 kadmium Mg/l 1-2 0,2—1,2 0,4 0,3 0,2 1,0 0,5 cián /«g/l 0-1 17 17 — — — 17 ólom W/l 1-2 <3—6 4,0 <3,0 5,0 6,0 5 higany Mg/l 0-1 0,2—0,4 0,4 0,4 0,2 — 0,3 szelén /»g/1 0-1 2 2,0 — — — 2,0 króm Mg/l 1-2 20—62 28 20 22 44 29 bárium /íg/1 1-2 <20—58 58 40 <20 23 <35 ezüst M?/l 0—1 4 4 — — 9 4 réz Mg/l 1-2 7—12 7 8 12 17 11 vas Mg/1 1-2 102—158 158 102 110 171 135 mangán Mg/l 1—2 28—104 68 104 28 33 58 cink Mg/l 1-2 86—135 86 96 135 130 112 bór Mg/l 1-2 0,4—0,5 0,50 0,45 0,40 0,35 0,43 kobalt Mg/l 1—2 4—13 13 7 4 3 <7 nikkel Mg/l 1-2 20—84 84 20 65 56 56 stroncium Mg/l 0—1 4 — — — 4 4 molibdén Mg/l 1-2 <3—5 5 3 <3 <3 <4 szilikon M?/l 0—1 13—19 19 — — 16 18 lítium Mg/l 0-1 7—10 7 — — 10 7 alumínium Mg/l 0-1 40—100 100 — — 40 70 ón Mg/l 0—1 <20 <20 — — <20 <20