Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
1. szám - Katona Zsolt–Madarassy László–Szűcs István: Talajcsőhálózatok mértékadó vízhozamainak megahtározása
22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1989. 69. ÉVF., 11,. SZAM Ebben az esetben az 1. táblázatban szereplő naponta képződő drénvíz azonnal elvezetésre is kerülne. A kiépítésre javasolt megoldás esetén az m-edik nap talajvízszintváltozásának tényleges értéke (10. oszlop) a már korábban említett q átlaga (0,15 l/s-ha) történő méretezés alapján számítható: m H l=—öíí— [c,n ] < 13) A 3. táblázat a 2. táblázattal azonos felépítésű, de a q = 0,15 l/s-ha fajlagos vízhozamra tervezett rendszer ellenőrzését mutatja be az 1. táblázat IV. terhelési esetére vonatkozóan. A talajvízszint drének síkja feletti állását (2. és 3. táblázatok 8. és 10. oszlopai) a II. és IV. talajvízterhelési esetre a 4. ábra szemlélteti. A H m e jelű görbék szabad kifolyású drének esetére vonatkoznak, vagyis arra az esetre, amelynél korlátozás nélkül minden drénvizet elvezetünk. A H m l jelű görbék viszont azt mutatják, amikor a hálózatot csak q = 0,15 1/s-ha vízhozamra építjük ki, s emiatt a rendszerben visszaduzzasztás keletkezik. Látható, hogy a IV. talajvízterhelés mintegy 2—3-3zoros visszaduzzasztást eredményez a tervezett állapothoz képest. Az ellenőrzést tehát mindig javasolt elvégezni a 2. ábra szerinti (b) jelű talajvízterhelés esetére is és meghatározni a visszaduzzasztás mértékét és időtartamát, melyből a talajtípus és a termesztett növény függvényében előrejelzéseket lehet tenni az esetleges károsodás mértékére. Végül az ismertetésre került méretezési módszer használatának megkönnyítésére az 5. ábrán egy nomogrammot közlünk, amelynek használatával (a) jelű 9 napig tartó talajvízterhelésre határozhatók meg a fajlagos drénvízhozamok napi értékei, illetve átlagolásukkal a talajcsőhálózat és befogadó mértékadó vízhozama. Irodalom Dvorak, P., 1982. I'odklady pro novrhovúni odvodnovacich staveb. VydavatelstviC V UT, Praha. Katona Zs., Szűcs I1982. Talaj vízszint megfigyelő kutak telepítése a térségi jellegű meliorációs tervezésben. Melioráció és tápanyag gazdálkodás. A GROIN FORM, Budapest., 1 : 56—58. Madarassy L., 1982. A talajcsövezés műszaki tervezése. AGROBKR Fejlesztési Főosztály, Budapest. 69. Szűcs I., Katona Zs., 1984. Síkvidéki mezőgazdasági tábla talajvízjárásának elemzése. Melioráció-öntözés és tápanyag gazdálkodás. AGROIN FORM, Budapest., 1: 16—18. Thyll Sz., Fehér F., Madarassy L„ 1983. Mezőgazdasági talajcsövezés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Kézirat beérkezett: 1988. március 10. Átdolgozás beérkezett: 1988. július 18. Közlésre elfogadva: 1988. augusztus 15. Determination of design discharge of drainage systems •>y Katona, Zs. Madarassy, L. Szűcs I. Abstract: The aim of the paper is to overwiev and improve.the calculation methods of the desing discharge of subsurface drain systems. The authors point out that it is necessary to desing subsurface drain system for different discharges. The drain spacing is generally determined on the basis of the intensity of the subsurface water inflow by use of steady state formulas. Under Hungarian conditions this value is usually 3—5 mm/day. Determining the suitable envelope — the hydraulic checking — is carried uot by using the non-steady state solutions for peak discharge. The authors suggest that the maximum discharge should be calculated from the change of the depression curve. Assuming a parabolic shape, the removable discharge for the t period is described by use of Eq. /I/ which can be reduced to Eq. /4/ (symbols are the same as on Fig. 1). Its differential quotient gives the q m ax peak drain discharge by Eq. /6/. For hydraulic design of drain pipe systems it would be particulary reasonable to use directly the experimental data of dischar ge or data of fiele discharge investigation. Such experiences show that the drain discharge depens, to a large extent, in the size of the system, the drain pipe lenght and slope , the uniformity of soil and the management of the drainage system. It is generally stated that longer the inflow time the smaller the drain discharge. The discharge of the field laterals is calculated from qmax a s a function of the drain lenght, and the collector discharge is determined by the same principles depending on the size of the catchment area. Using these methods the pipe systems and the recipient are often over-estimated. In order to make more accurate desing it is recommended to calculate discharge on the basis of the water balance. Data show that the raise of the water table level can be classified as : constant or chaining. From Eq. /8/ the daily raise of the water table is expressed as a precipitation loading equivalent Cm- The drain discharge from this can be calculated by Eq. /9/ or /ll/. Figure 3 shows how to use these formulas. In the paper the method is demonstrated by 5 series of ground water data. Results are summarized in Table 1. The detailed calculations for data series 2 and 4 are in Tables 2 and 3, and the results are shown in Fig. 4. For calculating the drain discharge from the most often occurring daily constant raise of the water table level in a manual is given in Fig. 5. Keywords: drainage, designe discharge, unsteady design, groundwater control
