Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
4. szám - Katona Zsolt–Deli András–Lamper László: Szivornyás talajcsövezési rendszer szimulációja
216 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1989. 69. ÉVFOLYAM. 3. SZ ÄM nagyságának módosításával, vagy a szivattyú teljesítményének változtatásával növelhető, vagy csökkenthető a ki—be kapcsolások száma. Információk nyerhetők a gyűjtők visszaduzzasztására vonatkozólag is. Amennyiben túl sok a nagymértékben visszaduzzasztott gyűjtő, a bukóéi szintjének csökkentésével változtathatunk ezen. Fontos a visszaduzzasztások tartóssága is, amely az eredményekből szintén kiértékelhető. A rendszer üzemelésének időtartamát általában a szivattyú időkapcsolója, azaz a tervező által megadott minimális vízhozam határozza meg, Minél nagyobb a minimális vízhozam értéke, annál magasabb vízszintértéknél áll le a rendszer. Tekintve, hogy ennek jelentős kihatásai vannak az üzemelési költségekre, gondos tervezői mérlegelés szükséges a minimális vízhozam megállapútásához. 5. Mintapélda Az 1. ábrán lévő 100 ha-os szivornyás talajcsőrendszer alapadatait az 1. táblázatban foglaltuk össze. Vizsgáljuk meg, hogyan alakulnak a vízszintek és a vízhozamok a mértékadó 5 = 0,3 l/sha, ill. Q = 30 l/s terhelés, valamint a 2. táblázatban közölt fiktív árhullámképpel jellemzett terhelés esetén. A g=0,3 1/sha-os mértékadó vízhozamterhelés esetén a szivattyú bekapcsolását követően a szivornyák üzembe lépésével az aknákban a vízszintek süllyedni kezdenek A 3. táblázat a számítógépes futtatás eredménylistájának a bukóéi elérésének pillanatára (14 perc 23 másodperc) vonatkozó adatait, a 4. táblázat pedig a permanens állapot elérésének időpontjára (27 perc) vonatkozó adatokat tartalmazza. Ettől a pillanattól kezdve az aknák vízszintjei és a szivornyák vízhozamai állandósulnak, a szivornyás talajcsőrendszer üzeme zavartalan. Elemezzük ugyanezen rendszer viselkedését a 2. táblázat fiktív árhullámkópe alapján. A 2. óra elteltét követően — mivel a szivattyúaknában a vízszint a bukófallal állandósított — a szivornyaaknákban a vízszintek, agyűjtővízhozamok csökkenésének hatására, süllyedni kezdenek. Az 5. táblázat azt a pillanatot regisztrálja, amikor a 2. és 3. aknákat összekötő szivornyákban a vízszál megszakad, azaz vízhozamuk zérus lesz. A rendszer leállását a 3. aknában kiala1. táblázat Mintapélda alapadatai Szivattyú vízszállítása: ( 3=35 l/s Szivattyúakna Terepszint: B 79,90 m Bukóéiszint: B 76,78 m Max. gyűjtővízhozam: <2=5,2 l/s szivornyaaknák jele beömlési terep- és kiszint folyási (mBf) szint (mBf) légt. szelep 1 szintje (mBf) max. gyűjtővízhozam (l/s) 2 79,90 77,10 78,80 4,8 3 79,95 77,60 78,80 4,8 4 80,20 77,80 78,80 4,8 5 80,10 78,00 78,80 4,8 6 80,00 78,00 78,80 4,8 2. táblázat Mintapélda fiktív árhullániképe (Q m a=0,3 l/sha) Időpont t (óra) QJQma. • 100( %) Qt (l/sha) 0 0 0,0 1 100 0,3 2 100 0,3 3 50 0,15 4 33,3 0,10 5 33,3 0,10 0,0 A bukóéi elérésének idópontja 0—14'23" bukóéi: a bukóéi elérésének pillanata Aknák adatai SZIVATTYÚAKNA gyfijtővízhozam: 5 l/s vízmélység a bekapcs. szinttől: 222 cm terepszinttől: 312 cm abszolút mag.: 76,78 m aknaszám: 2 gyűjtővízhozam: 5l/a vízmélység a bekapcs. szinttől: 141 cm terepszinttől: 231 cm abszolút mag.: 77,59 m 3. táblázat Szivornyák adatai s. sz atm. (mm) vízh. (l/s) seb. (m/s) 1 200 12,5 0,4 2 200 12,5 0,4 8. atm. vízh. seb. sz (mm) (l/s) (m/s) 1 200 9,5 0,3 2 200 9,5 0,3
