Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

4. szám - Singer Dénes: Bondgárfmódszerek alkalmazása a hidrológiában. I. rész: Elméleti alapok és módszertani megfontolások

208 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1989. 69. EVF., 4. SZAM Az utolsó lehetőség általában figyelmen kívül hagyható, mivel bonyolult rendszerek matematikai leírása általában lgalább olyan igényes feladat, mint a megfelelő bondgráf megszerkesztése. A dekompozíció a műszaki feladatok kezelésének egy általános módszere, mely mindenkor alkalmazható, ahol a részrendszerek kölcsönös információs kohéziója lényegesen kisebb ezek belső kohéziójánál. Ez mesterséges rendszereknél majdnem mindig így van. Egy autó bondgráf modelljének megalkotásnál így külön modellezhetjük a futóművet, a motort, az erőátvitelt, stb. Sok esetben célravezető, különösen hidraulikai és elektromos rendszereknél a második módszer. Ennek egyes lépései a következők: (1) Megrajzoljuk a rendszer hálózatsémáját. A fizikai elemek a hálózat ágaiban foglalnak helyet. (A séma rajzolásánál vigyázunk, hogy az ágak csupán egyetlen passzív elemet tartalmazzanak.) (2) Az általánosított hálózat csomópontjait 0-kötéseknek tekintjük. (3) Azok közé a 0-kötósek közé, amelyek között a hálózai sémában elemek szerepelnek, 1-kötéseket iktatunk be, melyhez a kérdéses elem egyezményes jelét hozzákapcsoljuk; lásd a 2. és 3. táblázatot; (4) Elhagyjuk a hálózat bázispontjának megfelelő 0-kötést és az ehhez kapcsolódó összes bondokat; (5) A bondgráfot egyszerűsítjük a következő ekvivalenciák alapján; 4. ábra. Az így nyert nem kauzális gráf a következő lépésekben alakítható át kauzális bondgráffá. (6) Elindulva az első SF áramforráselemből, sorjában követjük az ebből kiinduló összes utat, miközben az utakat alkotó bondokat az 1. ábrának megfelelően kauzális vonásokkal látjuk el. Ezt mindaddig folytatjuk, míg olyan 0- vagy J-kötéshez nem érünk, amelynél a kauzális vonás hozzárendelése az 1. ábrában adottak megsértése nélkül nem lehetséges. A műveletet megismételjük a többi SF áramforrásból, majd az SE potenciálforrásokból kiindulva és ezt mindaddig folytatjuk, míg az összes forráselemet nem merítettük ki. (7) Kiválasztunk egy C-elemet és követjük az ebből induló utakat, kauzális vonással látva el az ezzel még nem rendelkező kötéseket. Mindezt addig folytatjuk, míg az út folytatása ellenmondást nem eredményezve az 1. ábrában foglaltakkal. 14 Ii rWl RA 11 _ 1" »a Ii IIC2 I» -VW« R5 LJTjíTpv— 15 18 P.1 R8 5b. abra 5. ábra. Három tartályból álló rendszer bondgráfjának szerkesztése C3 f -15c. ábra L8 \ > R8 L8 T AV Ohlh Oh- 1hGY

1 -HO / T R8