Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

4. szám - Juhász Endre: Az ivóvízellátás mennyiségi és minőségi kérdései Magyarországon

JUHAsz E.: Ivóvízellátás Magyarországon 201 A felszín alatti vizek minősítési rendszere az MSZ—10/433—1 szabvány szerint Vízminőségi osztály A technológiai minősítés határértékei: 1. láblázat Jele Igényeit technológia _ Mórtókegymódja 8ége A technológiai index* j Technológia alkalmazása nem szükséges Technológia alkalmazása II. II/l II/2 szükséges: Gáztalanítás G Ni/m

3 0 0,0—0,8 0,8—5,0 5,0—10,0 >10,0 Savtalanítás R Lang, index 0 0,0 0,2 0,2 0,5 —0,5 1,0 1,0 Vas- és mangántalanítás V mg/l 0 0,0—0,2 0,2—0,3 0,3—0,6 >0,6 Mangántalanítás M mg/l 0 0,0—0,1 0,1—0,2 0,2—0,4 >0,4 Arzénmentesítés X mg/l 0 0,0—0,025 0,025—0,05 0,05—0,1 >0,1 Ammóniamentesítés A mg/l 0 0,0—0,1 0,1—0,2* 0,2—0,4* >0,4* 0,1—2,0 2,0—4,0 >4,0 Szerves anyag eltávolítása C KOlp, mg/l 0 2,5—10,0 10,0—15,0 15,0—30,0 >30,0 Nitrátmentesítés N mg/l 0 0,0—20,0 20,0—40,0 40,0—80,0 >80,0 Lágyítás L CaO mg/l 0—100 100—250 250—350 350—700 >700 Sótalanitás S /iScm1 0—700 700—1350 1350—1600 1600—3200 >3200 Keményítős K CaO mg/l >250 250—100 100—50 50—25 >25 Vízkőkiválási hajlam CaO mg/l megszüntetése I Lang, index 0 0,0—0,2 0,2—0,5 0,5—1,0 >1,0 Hűtés H C° > 20 20—30 >30 Alkalmazható technológia jelenleg nincs II/3 III. 1 A technológiai index: adott komponens koncentrációjának a szabvány határértékétói való eltérését fejezi ki. a gazdasági szempontok is befolyásolják. A beavatkozás megtervezéséhez a vízkészletek eredeti vízminőségi állapotának, az egyes technológiák alkalmazását követő másodlagos változások hatásának ismerete is szükséges. A felszín alatti vízkészleteket az 1984. évtől érvényes ágazati szabvány a technológiai igények alapján kategorizálja. Ezt az osztályozást s a különböző osztályokba sorolt vízkészletek területi elhelyezkedését mutatja be az 1. táblázat és az 5. ábra. A vízkezelés fejlesztésével összefüggő tennivalók a vízellátás fejlesztésének tükrében további hangsúlyt kapnak. Az ezredforduló körüli évekre a lakosság közműves ellátását be kell fejezni a lakások 90— 95 %-os ellátottságának megteremtésével. A lakosság közműves ivóvízhez jutása várhatóan már 1997 körül eléri a 95—98 %-ot, azaz a telítettséget. Az ezredforduló körüli évekre a közüzemi vízműkapacitást 6,5—7,0 millió m

3/d-re, a víztároló kapacitást 1,8—2,0 millió m

3-re, a vízhálózat hosszát 63—-65 ezer km-re kell növelni. A vízkezelési kapacitás mértékét — a meglévő hiányokat is figyelembe véve — a vízműkapacitás százalékában mérve a jelenlegi mintegy 20 %-ról 80 %-ra, tehát 3,2—3,4 millió m

3/d-re kell kiépíteni. Ehhez a feladathoz a tudomány eszközei, eredményei nélkülözhetetlenek. A kitűzött cél megfogalmazásra került. Az eszközrendszer megteremtése, közöttük a különböző beavatkozási elemek folyamatos fejlesztése, még a korlátozott anyagi feltételek mellett is elengedhetetlen. A biológia eredményeinek hasznosítása, a mikroelektronika fokozódó térhódítása tovább erősítheti a célként meghatározott mennyiségi és minőségi értelemben is biztonságos ivóvíz-szolgáltatást. A meglévő ismeretek alkalmazásának, a hiányzó ismeretek megszerzésének és a gyakorlat hasznára fordításának igénye növekszik, s ez a kutatás és műszaki fejlesztés szerepét, értékét hangsúlyozza. Kézirat beérkezett: 1988. szeptember 2. Átdolgozás beérkezett: 1989. február 15. Közlésre elfogadva: 1989. február 25. Quantity and quality problems of domestic water supply in Hungary Juhász, E. Abstract: Of the 3064 communities in Hungary public waterworks operated in 2070, supplying wholesome drinking water to a population of 9,2 million people in 1988. Of remaining round 1000 communities 670 were declared unsafe by the public health authorities on account of nitrate pollution, affecting a population of 400 000 people. The total capacity of the waterworks amounts to 5.1 million m

3/d, of which 12% are obtained from surgace waters, while 88 % from groundwater supplies. The total length of the distribution network is 45 000 km. Drinking water has but rarely been identified as a