Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

3. szám - Refuznyiki - Reményi Péter: Ami a vitából mindig kimarad – Szólásszabadság vagy félrevezetés? - Vágás István: Kiket kapott el tulajdonképpen Bős–Nagymaros kapcsán gigantománia? - Zsuffa István: Vita? Álvita

19.1 Útmutatás a szerzőknek TARTALMI CÉLKITŰZÉSEK A Hidrológiai Közlöny a Magyar Hidrológiai Társaság hivatalos lapja. A Hidrológiai Közlöny célja az elméleti és alkalmazott, a tágabb értelemben vett hidrológia tárgykörébe tartozó — magyarul még nem publikált tanulmányok közlése. A folyóirat tehát közöl külföldi lapban már publikált dolgozatokat, amelyeknek magyar nyelven történő megjelentetése elősegíti az elért eredmények széles körű hazai megismertetését. A Hidrológiai Közlöny csak magyar nyelvű dolgozatokat közöl. A tanulmányok új kutatási, illetve technológiai eredményeket tartalmazó beszámolók, illetve adott szakterület időszerű kérdéseit összefoglaló kritikai szemlecikkek (review) lehetnek. A folyóirat publikál rövid közleményeket is, ezek egyaránt lehetnek a kutatás stádiumában lévő részeredmények, gyakorlati alkalmazások ismertetése, illetve a tárgykörhöz tartozó számítógépprogramok rövid leírása és programlistájának közzététele. A tanulmányok szerzőinek nem kell szükségszerűen a Magyar Hidrológiai Társaság tagjainak lenniük. FORMAI KÖVETELMÉNYEK A kézirat gépelését olyan formában kérjük, hogy minden A4 méretű gépelt oldal 25, egyenként átlag 50 betűhelyes sort tartalmazzon („2-es" sortáv). A kéziratokat három példányban kérjük a főszerkesztő címére beküldeni, a másodpéldányt ellátva a szükséges nyomdai utasításokkal. A szöveges terjedelem tanulmányoknál max. 13, szemlecikkeknél max. 25, rövidebb közleményeknél max. 5 gépelt oldal lehet. A másolatokat lehetőleg jó minőségben (pl. XEROX vagy CANON másolatban) kériük. A fogalmazás st'lusát illetően a szerzők törekedjenek a személytelen fogalmazásra. Amennyiben elkerülhetetlen, kérjük a többes szám első személyében való fogalmazást. Címoldal. Tartalmazza a tanulmány címét (max. 10 szó), a szerző(k) nevét (munkahelyi beosztás és tudományos minősítés nélkül), valamint munkahelyének (vagy lakásának) pontos címét, irányítószámmal ellátva (szerzőnként külön-külön). A szerkesztőség az első szerzővel, vagy a szerzők által kijelölttel tartja a kapcsolatot. Kivonat. A kézirat második lapja csak a tanulmány címével és legfeljebb 200 szavas egy hasábban írt, képletet nem tartalmazó tartalmi kivonattal, lehetőleg személytelenül fogalmazva (pl. „A tanulmány célja..., A szerzők msgállapítják "). A tartalmi kivonat után fontosság szerint max. 6 kulcsszóval (deszkriptorral) kérjük jellemazni a tanulmány célkitűzését, lényegét és az alkalmazott módszertant. Szöveg. A kézirat harmadik lapjától kezdődik a Bevezetéssel, amelynek tartalmaznia kell a tanulmány célkitűzését és a téma irodalmának kritikai áttekintését. A tanulmányok (tehát nem szemlecikkek, illetve rövid közlemények) szerzőinek a szerkesztőség javasolja az alábbi szerkezet követését. BEVEZETÉS A FELADAT MEGFOGALMAZÁSA (Opcionális) A MEGOLDÁSNÁL ALKALMAZOTT MÓDSZEREK AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE/MEGBESZÉLÉS ÖSSZEFOGLALÁS/KÖVETKEZTETÉSEK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS (Opcionális) FÜGGELÉK (EK) (Opcionális) IRODALOM A tanulmány érdemi részét az összefoglalás és következtetések zárják. A tanulmány címei decimálisán sorszámozottak. A szövegben az elsőrendű címek középen egyszer, míg a harmadrendű címek sorba zárva egyszer aláhúzva szerepeljenek. A dőlt betűs szöveget (kurzív) egyszeres, a félkövér (fett) betűvel szedendő szöveget kétszeres aláhúzás jelölje. A kisebb betűkkel (petit) szedendő bekezdések mellett a margóra bekarikázott pt írandó, függőleges vonallal behatárolva az így szedendő szakaszt. Ábrák. Külön-külön lapon készítendők el. Az ábrákat a szerkesztőség az egységesség céljából átrajzoltatja. Az ábrák mérete lehetőleg A4, de legfeljebb A3 formátúmú legyen. Az ábrákat folytatólagos arab számmal kérjük ellátni. Az ábrákra a szövegben minden esetben külön-külön kell hivatkozni. Az ábrahivatkozásokat a bal oldali margón két színnel bekeretezve kérjük megismételni az első hivatkozás sorában. Az ábrák címeit külön lapon kérjük. Fényképek. A közlés előfeltétele, hogy — a terjedelem korlátozott voltára való tekintettel — azok csak a téma megértéséhez szükséges számban készüljenek. Előfeltétel a képsk részletgazdagsága, kontrasztossága. Legkisebb méret a nyomdai hasáb szélessége 82 mm. A képek nagyítására technikai okokból nincs mód. A nagyobb képek kicsinyítés! aránya lehetőleg ne legyen erősebb mint feles. Táblázatok. Külön-külön lapon készítendők el. Cím középen kétszer aláhúzva, fölötte, jobb oldalt a táblázat száma (arab), egyszer aláhúzva. A táblázat vízszintes és függőleges vonalait be kell húzni. A táblázatokra a szövegben minden esetben külön kell hivatkozni. A táblázathivatkozásokat a kézirat első példányának bal oldali margóján, az első hivatkozás sorában kérjük msgismételni piros színnel bekeretezve. Kérjük a szerzőket, hogv táblázataikban csak a tanulmány megértéséhez, illetve állításainak igazolásához szükséges adatokat közöljenek. Irodalmi hivatkozások. A tanulmány végén sorolandók fel abc sorrendben. (A szövegbeli hivatkozások a Hardvar-rendszer szerint (szerző, év) történjenek, aláhúzva a hivatkozott Szerző nevét. Például egyetlen szerző esetén Lászlóffy (1982), vagy ha a szerző neve a szövegbe nem illeszthető be (Lászlóffy, 1982); két szerző esetén Abbot és Larsen (1985); több szerző esetén Lussier et al. (1985). Felsorolás esetén a hivatkozások pontosvesszővel választandók el. Ha adott szerzők ugyanazon évben publikált több cikkére hivatkozunk, akkor az évszámhoz a, b stb. betűket írjunk. Az irodalomban felsorolt művekre a szövegben hivatkozni kell. Az irodalomjegyzékben periodika esetén annak rövidebb neve, könyv esetén annak kiadója és a kiadás helye aláhúzandó. A kötetszám szintén aláhúzandó, a folyóirat egy kötetén belül sorszáma nem, viszont kettőspontot követően a hivatkozott tanulmány határoló oldalszáma írandók. Például Abbot, M. B., Larsen, J., 1985. Modelling circulations in integrated flows. Part 2 A reconciliation. J. Hydr. Res., 23, 5: 397—420. Lászlóffy, W. 1982. A Tisza. Akadémiai Kiadó, Budapest. Lussier, S. M., Gentile, J. H., Walker, J., 1985. Acute and chronic effects of heavy metals and dyanide on Mysidopsis bahia Crustacea Mysidacea. Aqua. Toxic., 7, 2: 25—35. A folyóiratok rövidítését illetően irányadó a World List of Periodicals (4th Ed., Butterworth, London, 1963—1965, 3 vols.). Számítógépesprogramok. BASIC, vagy FORTRAN nyelven közölhetők, lehetőség szerint személyi szám'tógépekre írva. A forrásnyelvi listákat fotóeljárással kö-