Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

1. szám - Katona Zsolt–Madarassy László–Szűcs István: Talajcsőhálózatok mértékadó vízhozamainak megahtározása

KATONA ZS. et. al.: Talaj csőhálózatok vízhozamai 19 6. Alkalmazási példa Az ismertetett méretezési módszerrel a (11) egyenlet alapján számításokat végeztünk. A következő példa agyagos vályog talajú területre, napi adatokkal meghatározott talajvízjárásra a következő paraméterekkel jellemzett hálózatra vonatkozik :L = 24m,& = 0,5m/d, jx = 0,09 (9térf. %), « = 0,16. A talajvízterhelés vizsgálatát a 2. ábra szerinti alapesetekre, a következő öt adatsorra mutatjuk be: I. (a) jelű terhelés (50%-os gyakoriságú) h

í — h„ = . . . = h

l

0 = 0,7 cm, azaz kb. 2 cm/3 nap II. (a) jelű terhelés (10%-os gyakoriságú) h

1 = h„= . . . ~

hp — 2 cm és h

1

0 = 0, azaz 6 cm/3 nap III. (a) jelű terhelés (5%-os gyakoriságú) h

l — h

2—. . . = h

l

0 = 3 cm, azaz 9 cm/3 nap IV*. (b) jelű változó intenzitású terhelés A

t = 2 cm, h

z — l cm, h

3 = l cm h

t = 5 cm, A

5 = 3 cm, h

c = 0,7 cm V. (b) jelű szélsőségesen változó intezitású terhelés h

1 = 44 cm, h„ = 22 cm A számítások eredményeit 10 nap időtartamra az 7. táblázat tartalmazza. Az 1. táblázatban szereplő változatok közül a II. talajvízterhelési esetet részletesebben kifejtve a 2. táblázatban foglaltuk össze további elemzés céljából. A táblázat 1. ós 2. oszlopában az 1. táblázatban is látható Dvorák-módszer szerinti ténylegesen jelentkező napi fajlagos drónvízhozamokat (qtm) tüntettük fel. 1. táblázat Drénvízhozam idősorok a vizsgált öl talajvízterhelés eset függvényében m-edik qtm drénvízhozam, [l/s -ha] I. sorszáma I. IT. III. IV. V. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 0,02 0,07 0,11 0,07 1,57 2. 0,03 0,10 0,15 0,28 1,45 3. 0,04 0,12 0,19 0,38 0,86 4. 0,05 0,14 0,22 0,39 0,69 ö. 0,05 0,16 0,24 0,35 0,57 6. 0,06 0,17 0,26 0,27 0,49 7. 0,06 0,19 0,28 0,21 0,41 8. 0,07 0,20 0,30 0,18 0,35 9. 0,07 0,20 0,31 0,15 0,30 10. 0,07 0,14 0,32 0,13 0,26 q, átlag 0,05 0,15 0,24 0,24 0,70 A rendszert a vízhozamidősor legnagyobb értékére gazdaságtalan volna méretezni, erre célszerűen az adatsor átlaga; (~q ) javasolható. Az első négy nap még az összes vízhozam elvezethető, hiszen ebben az időszakban az átlagnál (0,15 l/s.ha) kisebb vízhozam jelentkezik. Az 5. naptól kezdődően viszont már a drénhálózatban visszaduzzasztás lesz, mert 0,15 I/s.ha értéknél nagyobb a keletkező vízhozam. A 3. és 4. oszlopokban a tervezett napi elvezetések értékeit írtuk l/s.ha illetve mm/d mértékegységben. Az első négy nap az elvezetendő vízhozam megegyezik a keletkező vízhozammal, ezt követően a vízhozam q vagyis 0,15 l/s.ha illetve ennek megfelelően 1,3 mm/d. Az összes napi talajvízemelkedós (5. oszlop összege) 18 crn, amely 16,2 mm egyenértékű csapadókmagasságnak felel meg (6. oszlop összege). A 4. oszlopból látható, hogy ennek elvezetésére összesen 14 napra van szükség. A 7—10. oszlopban az elvezetési intenzitás ós a talaj vízterhelés szuperponált értékeinek halmozott összege szerepel, mely egyben a depressziós görbe idő függvényében való változását is mutatja. A 7. oszlop a 6. és 2. oszlop különbségének szuperponálásával számítható. Ugyan ez az elve a 9. oszlop meghatározásának is, de ekkor a 6. és 4. oszlop különbségét kell összegezni. Ebben az esetben tehát a talaj vízterheléssel egyenértékű csapadókterhelésből a javasolt elvezetés értékeit vonjuk le. 4. ábra. Talajvízszint változás a szívók felezővonalában az idő függvényében Az m-edik nap talajvízszintváltozásának elméleti értékét (8. oszlop) a következő kifejezés szolgáltatja : m X -<»*) H'

m = —1— [cm] (12)