Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

3. szám - Déri József: A Duna jeges árvizei évezredünkben

DÉRI J.: A Duna jeges árvizei 157 nek megfelelően végzik napjainkban is a Duna teljes magyarországi szakaszán (Kovács, 1977, 1980; VITUKI, 1976). Az árvízvédelmi rendszer felülvizsgálata és új szemléletre alapozott korszerűsítése évtizedekkel ezelőtt kezdődött és azóta is tart (Károlyi, 1957; Kovács, 1977, 1980, 1985; Zorkóczy, 1987; Szenti, 1974; Laczay, 1982, 1986; VITUKI, 1976, 1985; Vörös, 1985). 4. Értékelés és javaslatok A folyamszabályozás és a jégjárásváltozás közötti összefüggések vizsgálata alapján megállapítható, hogy a jeges árvízveszély hossz-szelvény menti eloszlásában jelentős változás következett be; a jégtorlaszképződéssel kapcsolatos, gátszakadásos árvizek által veszélyeztetett folyamszakasz hossza lényegesen lerövidült, a kritikus térségek súlypontja a déli országhatár közelébe tolódott el. Ezen a magyar—jugoszláv közös érdekű Dunaszakaszon még nem fejeződött be a jég torlódásmentes levonulását segítő folyamszabályozás. A befejezetlen és a tervezett szabályozások gyorsított ütemű elvégzése mellett alapvetően fontos azoknak a jégjáráskutatási programoknak a folytatása, amelyek a jégtorlaszképződés szempontjából veszélyes mederszakaszok jobb megismerését, valamint a folyamszabályozás és a jégrombolás hatásának a fokozását szolgálják. A jégtorlódások képződésére fokozottan hajlamos mederszakaszok vizsgálata alapján célszerű lenne ismételten felülvizsgálni a folyamszabályozási elveket. A továbbfejlesztésükhöz figyelembe kell venni a jégjárás törvényszerűségeit, valamint a vízjárás, a hordalékjárás és a jégjárás összefüggéseit, továbbá az éghajlat-ingadozások hatásait. Ez utóbbi azért fontos, mert a téli évszakok felmelegedését eredményező éghajlati ingadozás kedvező hatásának nem kellő mértékű figyelembevétele miatt, a XX. század első felében indokolatlanul túlértékelték a folyamszabályozás jeges árvízveszély-csökkentő hatását. A legkorszerűbb folyószabályozási tevékenység a jeges árvíz kialakulásának a lehetőségét csak csökkenti, de a jeges árvíz veszélyét nem szünteti meg. Ennek megfelelően, alapvető érdek fűződik a folyószabályozás jégjárás-módosító hatásainak reális számszerűsítéséhez. Különösen a Duna Budapest alatti szakaszán, a hidrometeorológiai helyzet és a vízállások kedvezőtlen alakulása, továbbra is előidézője lehet jégtorlaszok képződésének, jeges árvizek kialakulásának. Irodalom Babos Z., 1953. Árvédelmünk fejlesztésének időszerűségéről. Vízügyi Közi. Bodolainé Jakucs E., 1988. Az 1838. évi dunai jeges árvíz időjárási feltételeiről. Hidrol. Közi. Déri J., 1985. Változások a Duna jégjárásában. Vízügyi Közi., 4. Déri J., 1986. A jégmegállás és -torlaszképződés feltételeinek a meghatározása. VITUKI-témajelentés. Budapest. Témaszám: 7611/1/67. Déri J., 1988. Törvényszerűségek a jégviszonyok alakulásában. Vízügyi Közi, 3. Horváth S., 1979. A Duna jégviszonyai. VITUKI-közlemények. No. 21. Budapest. Ihrig D., 1956. Az 1956. évi dunai jeges árvízről. Vízügyi Közi. Károlyi Z., 1957. Az árvízi meder felülvizsgálata a Budapest alatti Duna egyes szakaszain, különös tekintettel a jeges árvizek megelőzésére. VITUKI-beszámoló, Budapest. Kovács D., 1980. A jeges árvizek elleni védekezés eredményei Magyarországon (munkabizottsági jelentés, szerk.: Kovács D.) Hidrol. Közi., 3. Kovács D., Károlyi Z., 1977. A magyar—jugoszláv közös érdekeltségű Duna-szakasz jégjárásváltozásának vizsgálata. Vízügyi Közi., 3. Kovács D., Hrehuss Gy.: 1986. A jeges árvizek elleni védekezés, 1985. Vízügyi Közi., 2. Kuzmann, G., 1988. A Duna hidrológiai viszonyai a XIX. században. Hidrol. Közi., 2. Kvassay J., 1884. Az Országos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatal előterjesztése a Közép-Duna-szabályozás tárgyában. Vízügyi Közi, VIII. Kvassay J., 1902. A szabályozások hatása a folyók vízjárására Magyarországon. Vízügyi Közi., XV. Laczay l., 1986. Árvízvédelmi művek tervezése, árvízvédelem. Kézirat. VITUKI. Budapest. Lászlóffy W., 1938. Az 1838-i árvíz és a Duna szabályozása. Vízügyi Közi, 1. Orlóci I.. 1987. Az árvizek társadalmi jelentőségének tényezői és korszakai. Árvízvédelem. Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. Réthly A., 1962. Időjárási események és elemi csapások Magyarországon, 1700-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest. Réthly A., 1970. Időjárási események és elemi csapások Magyarországon, 1701—1800-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest. Szenti J„ 1974. Folyószabályozás, hajóútkitűzés és védekezés a jégveszély ellen a Duna alsó (1560—1333 fkm) szakaszán. Vízügyi Közi. (Különszám). VITUKI, 1976. Hidrológiai alapadatok a magyarországi folyók mértékadó árvizeinek a meghatározásához. 3 Morfológiai vizsgálatok. Budapest. VITUKI, 1985. A folyószabálvozás tervezésének fejlesztése, 1981—1985. Beszámoló jelentés. Kézirat, Budapest. Vörös B., 1985. Helyzetjelentés a Dunaföldvár—déli országhatár közötti Duna-szakasz szabályozásáról. Kézirat. Baja. Zawadowski A., 1891. Magyarország vizeinek statisztikája. Athenaeum R. Társulat Könyvnyomdája, Budapest. Zorkóczy Z. (szerk.), 1987. Árvízvédelem. OVH, Budapest. Zorkóczy Z„ Tóth S., 1985. Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszú távú fejlesztési terve. Vízügyi Közi, 4. Kézirat beérkezett: 1989. január 20. Átdolgozás beérkezett: 1989. február 24. Közlésre elfogadva: 1989. március 10. Ice floods of the Danube in our millenary Déri, J. Abstract: In the paper, there is a table surveying the frequency distribution of the ice floods of the Danube River occuring during the last millenary. It is shown that, as a consequence of human activities, the flow regime has become more extreme on the