Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
3. szám - Gayer József: A korszerű csapadékcsatornázásról
133 A korszerű csapadékcsatornázásról Gayer József Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont 1095 Budapest, Kvassay Jenő út 1. Kivonat: A tanulmány célja áttekintést adni napjaink korszerűnek tartott csapadékcsatornázási módszereiről. A szerző áttekinti a városi csapadékvíz-elvezetés kialakulását, a gyakorlat alapját képező városi hidrológia és hidraulika jellemző vonásait és mai helyzetét, külföldi és hazai tapasztalatok alapján. Megállapítása szerint a hazánkban előttünk álló feladatok a városi hidrológiai modellek elterjedt alkalmazása, a lefolyáscsökkentő módszerek bevezetése, gazdasági szempontból a mértékadónak tekintett csapadék-visszatérési Idő növelése, kísérleti városi vízgyűjtő területek létesítése utján elsősorban egyesített rendszerek építésével oldhatók meg, figyelembe véve a vízminőség-védelem követelményeit is. Az üzemirányításban, nagyvárosi rendszerek esetén, a real-time szabályozásnak van jövője. Kulcsszavak: csapadékcsatornázás, városi hidrológia és hidraulika, modellezés, lefolyáscsökkentő módszerek, csatornázási rendszerek 1. Bevezetés A világban lejátszódó jelenségek közül az urbanizáció olyan gazdasági-társadalmi folyamat eredménye, amely a fejlődés velejárójaként, elkerülhetetlennek látszik. A Föld lakosságának régen csak elenyésző része élt a városokban (1800-ban csak egy százaléka), majd az ipari forradalom következményeként, egyre nagyobb települések jöttek létre, és ezek száma is növekedett. így 1970-ben már 37%-ot ért el és 2000-re várhatóan 51%-ot fog kitenni a városi lakosság aránya, az időközben 6 és fél milliárdosra növekvő összlakosságon belül (Unesco, 1987). A tendencia a fejlődő országokban különösen markáns. Ezekben a régiókban fenti időszak alatt a városi lakosság abszolút száma közel 3 és félszeresére fog növekedni, de még a legkisebb ütemű növekedést produkáló Európában is másfélszeres érték várható. A lakosság növekedése, az urbanizáció és az iparosodás negatív hatásai egyre több országra és egyre nagyobb mértékben terjednek ki, súlyosodó szociális és egészségügyi problémákat vetve fel. Az eredetileg természetes vízgyűjtő, az emberi beavatkozás hatására jelentősen módosul, menynyiségi és minőségi változásokat vonva maga után a hidrológiai körfolyamatban. A legjelentősebb változást a burkolt, vízzáró felületek megnövekedése, valamint a csökkenő felületi tározódás és ugyancsak csökkenő felületi érdesség miatt, a vízvezetö képesség jelentős növe1. táblázat Átlagos európai és észak-amerikai vízzáró felületi arányok Terület jellege R f Közepes lakósűrűségű lakókörzet 0,30—0,50 Nagy laksűrűségű lakókörzet, kereskedelmi 0,30—0,50 övezet 0,50—0,75 Ipari területek, városközpontok, üzleti 0,50—0,75 negyedek 0,70—0,95 kedése jelenti (1. táblázat). Ennek következtében a városiasodást megelőző korszakhoz képest megnő a lefolyás, a kialakuló tetőző vízhozam és csökken az összegyülekezési idő, ill. az árhullám tetőzési ideje (1. ábra). A tetőző vízhozam értéke a helyi körülményektől függően, négy-ötszörösre is emelkedhet. f [hl 1. ábra. A lefolyás megváltozása a földhasználat függvényében A népsűrűség függvényében növekvő éves lefolyást mutatja a 2. ábra (APWA, 1978), 750 mmes évi csapadékot feltételezve. 1 1 1 1 1 Ft Htétele. lett évi csapad ék 750 mm / ... ^ / / 0 20 W 60 80 100 120 Népsűrűség [fo/hal 2. ábra. Városi lefolyás a laksűrűség függvényében (APWA, 1978 után)
