Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)

2. szám - Vita - Goda László: „A kutatás irányítása, tervezése és finanszírozása a vízgazdálkodásban” – válaszok a hozzászólásra - Botár Imre: Adalékok Pietro Paleocapa működéséről

VITA 115 profilváltozás is. Az utóbbi óhatatlanul magával hozza majd a VITUKI szervezeti megváltoztatását is, elősegítve egy rugalmasabb, a megkötöttségektől megszabadított kutatási szervezet létrehozását. Egy ilyen változás feltehetően alkalmat ad a kutatóegységekre épülő — jelenleg túlzottan nagy terhet jelentő — felépítmény felülvizsgálatára és súlyának csökkentésére is. Mindezen változások végrehajtásához alapul szolgálhatna egy az intézmény fejlesztésére irányuló középtávú terv. mely természetesen szorosan kapcsolódna a főhatóság megfelelő tervéhez. Ma ilyen tervekkel egyik intézmény sem rendelkezik. * * * 198S. január l-jétől a vízgazdálkodási feladatkör a Környezctvéclelmi és Vizqazdálkoclási Minisztérium hatáskörébe tartozik. Az új minisztérium 19118 elején elsősorban szervezési gondokkal volt elfoglalva. Feltehetően ennek tudható be, hogy a kutatásirányítás területén továbbra is jelentkeztek az ismert problémák: a megbízások késői kiadása (1988 május végén az éves feladatok kiadása még nem történt meg), a programok, hatékonyságát csökkentő módosítások stb. Várhatóan ez a helyzet az ötéves terv hátralévő éveiben lényegesen már nem változik. A hasonló helyzetek elkerülése érdekében szükségszerű, hogy ezekben az években kidolgozzák az új minisztérium tevékenységi területét érintő távlati és konkrét kutatási tervet. Ennek megfelelő kezdeményezője lehet a KVM Kutatási Fnosztálua*. melunek létrejöttét cikkem javaslati részében is szorgalmaztam. • (A Kutatási Főosztály azóta megszűnt. Főszerk.) Adalékok Pietro Paléocapa magyarországi működéséről

1 Botár Imre a VIZITERV ny. ír. h. főmérnöke 1117 Budapest, Fehérvári út 7. Különös szeszélye az eseményeknek, hogy a napjainkban folyó nagy vízügyi beruházásról, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről a közvélemény nyomására külföldi szakértők véleményét kellett meghallgatni, ugyanúgy, mint 1845-ben és 1846-ban a Tisza-szabályozás terveinek elfogadtatása során. Pietro Paleocapa lombard-velencei építési főigazgatót az Adige, a Brenta és más olaszországi folyók hírnevet szerzett szabályozóját József nádor kérte fel Vásárhelyi Tisza-szabályozási tervének bírálatára. Paleocapa felkérését az is indokolta, hogy Velencében a Budai Építési Főigazgatósággal egyenrangú hivatalt vezetett, és feltételezhető volt pártatlansága. Herrich Károly szerint Paleocapának nemcsak Vásárhelyi tervét kellett bírálnia, hanem Lám Jakab körös völgyi átvezetési tervét is vizsgálnia kellett volna. Ez utóbbi tervet az egész felső-tiszai földbirtokosság Vécsey báró vezényletével támogatta. V Hozzászólás Domokos Miklós: „Pietro Paleocapa ós a magyarországi Tisza-szabályozás" c. cikke (Hidrol. Közi., 1,989/2. sz.) alapján a Magyar Hidrológiai Társaság Árvízvédelmi ós Belvízvédelmi Szakosztálya szervezésében 1988. november 17-én elhangzott előadáshoz. Paleocapa első feldata volt az 1845. évi súlyos felső-tiszai árvíz hatására a Tiszaújlaktól Füredig terjedő szakasz szabályozására készült, 1845. június 8-án kelt Vásárhelyi-javaslat helyszíni szemle nélküli véleményezése volt, a neki megküldött tervek alapján. Erről a véleményről nincs adatom

2, csupán Paleocapának egy utalása a ,,Vélemény" 17. oldalán az alábbiak szerint: ,,S itt ismét arra hivatkozom általjánosan, a mit már első jelentésemben a hajózás iránt érintettem". . . Ezt az elsődleges javaslatot a ,,Helytartótanács kőnyomatban az illető Hatóságokkal közölni méltóztatott" írta Vásárhelyi A Tisza folyó általános szabályozása részletes tervének 1846. márc. 25-én kelt felterjesztése bevezetőjében. A kőnyomatos teljes szövege 1896-ban megjelent Gonda Béla ,,Vásárhelyi Pál élete és művei" c. könyvének 164—176. oldalán. Még egy adat Paleocapa és a Tisza-szabályozás későbbi kapcsolatáról. Herrich Károly a szegedi árvízkatasztrófa után 1879-ben előadást tartott a Magyar Mérnök és Építész-Egylet május 3-án és 10-én tartott ülésén. Az erről készült különnyomat 5. oldalán ezt írja: „Paleocapa (öreg korában) nem feledte azt, hogy a Tiszáról véleményt adott; ő felhívott, hogy ezen szabályozásról neki adatokat adjak. 1869-ben 80 éves korában, s vak létére, a Tisza-szabályozásról ezen adatok alapján írni akart, s a nyert adatokért nekem egy munkát küldött saját aláírásával. Véghetetlen veszteség, hogy a neki megküldött adatok (kézhezvétele) után rögtön meghalt." A Tisza 1846. évi helyszíni bejárása a Pannónia gőzösön történt Széchenyi kíséretével, Sasku Károly (1806—1849) tolmácsolásával, aki az Országos Építési Igazgatóság olaszul tudó mérnöke volt. 0 lefordította „olaszbul" a Véleményt magyarra ós németre. A könyvből kiderül, hogy először Tokajtól Bércéiig hajózott, majd az alsó szakaszt is több ponton megtekintette. A Vélemény egyes fejezetei 1846. augusztus 26-án és szeptember 18-án vannak keltezve. Ügy becsülhető, hogy Paleocapa kb. 6 hetet töltött a helyszínen. Töltés-párt, átvágás-párt ós elvezető-párt vitázott Paleocapa ,,Véleménye" előtt és után. (Amiért az érdekelt birtokosok elsősorban az átvágásról vagy elvezetés mellett kardoskodtak, akkor még nem volt vasúti szállítás: az állam a hajózás, elsősorban a sószállítás érdekében magára vállalta az átvágások teljes költségét, míg a töltésépítés minden terhe az érdekelt birtokosokra hárult. Az állam a sóadóból előbb évi százezer, később négyszázezer forintot adott az átvágások építésére.) Paleocapa érdeme az is, hogy a Lám-Beszédes féle elvezetés-pártot kiütötte, így a vitázok száma háromról két pártra csökkent. s/ Paleocapának Vásárhelyi 1845. óvi előzetes tervéről adott kéziratos véleménye az 1988. július—október között a velencei Állami Levéltárban rendezett bicentenáriumi kiállításon látható volt. Az esztergomi Duna-múzeum számára másolatot kértünk e kéziratról. (Domokos M. megjegyzése)