Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

1. szám - Gether István–Haszpra Ottó: Az eszperantó nyelv terjedése a nemzetközi tudományos kapcsolatokban

58 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVFOLYAM, l, SZAM 1980; KoJiKep, 1982; Maul, 1983; Humblet, 1984; Neergaard, 1986; Wagner, 1987 stb.). 1978-ban az Ahrenshoopban (NDK) rendezett nemzetközi interlingvisztikai szimpózium, melyen nemcsak nyelvészek, hanem természettudományi és műszaki szakemberek és szociológusok is részt vettek, megállapítja, hogy „az eszperantó a legalkalmasabb közvetítő nyelv a tudomány számára is" és irányelveket ad a nyelv tudományos alkalmazásának fejlesztésére és terjesztésére (Konkludoj, 1978). Zsolnán (CS) ez évben rendezik az első nemzetközi tudományos ós műszaki szemináriumot, amelyet azóta rendszeresen követnek hasonló tárgyú konferenciák Csehszlovákiában, és az ezeken elhangzott előadásokat publikálják. Ez évtől rendszeresek a nemzetközi eszperantó orvostudományi konferenciák, váltakozva különböző országokban. A nem eszperantista szótárkiadók is érdeklődni kezdenek az eszperantó tudományos szótárak iránt (Munniksma, 1973; Csatkai et al., 1976...87; ON, 1980; Katsumori et al., 1987 stb.). 1979-ben pedig Mariliában (Brazília) sor kerül az első olyan tudományos konferenciára, amelyet eszperantista ós nem eszperantista szakemberek közösen rendeznek, s ahol a portugál mellett az eszperantó a fontosabbik munkanyelv. 1980 óta a nem eszperantista nemzeti ós nemzetközi tudományos szervezetek is fokozódó számban rendeznek konferenciákat, ahol az eszperantó is munkanyelv. Az Association Internationale de Cybernetique 1980. évi namur-i kongresszusán (Nemzetközi, 1980) az angol ós a francia mellett bevezették az eszperantót is ós a tanulmányok 20 százalékát kitevő eszperantó nyelvű anyagot külön kötetben publikálták. Munkanyelv az eszperantó a paderborni (NSZK) kibernetikai konferenciákon is. 1981 óta a SVIEKO nemzetközi ökológiai konferenciák egyik munka- és publikációs nyelve az eszperantó (Szvistov, Bulgária). Ugyanez évben Tallin nban (SU) nemzetközi tájvédelmi konferenciát rendeznek, melynek anyagában az eszperantót is tartalmazó ötnyelvű tájvédelmi szótár is megjelent (Optimization, 1981). 1982-ben nagy sikerrel zárult a Neumann János Számítógéptudományi Társaság INTERKOMPUTO '82 c. számítástudományi konferenciája, amelyen több, mint száz tanulmányt mutattak be és publikáltak kizárólag eszperantó nyelven. 1985-ben a már említett Nemzetközi Kibernetikai Szövetség és a Neumann Társaság közösen is rendezett konferenciát (INTERKIBERNETIK '85), ahol az eszperantó ugyancsak munkanyelv volt. A nem eszperantista tudományos szervezetek részéről az eszperantó elismerése továbbra is növekvőben van. Az UNESCO 1954-ben a Nemzetközi Eszperantó Szövetséget felvette nem-kormányzati tagszervezeteinek sorába, majd 1985-ben újabb elismerő határozatot hozott az eszperantóról (Celebration, 1985). A reykjaviki eszperantó világkongresszuson az UNESCO főigazgatója, M'Bow is személyesen részt vett és felszólalt. Az 1979-ben megalakult Kubai Eszperantó Szövetség felügyeleti szerve a Kubai Tudományos Akadémia. 1986-ban a Kínai Tudományos Akadémia keretében működő Eszperantó Tudományos Egyesület megszervezte első nemzetközi tudományos konferenciáját, amelynek szekciói valamennyi főbb tudományágat felölelték, több mint 300 résztvevővel. Az egyesület 1985 óta kétnyelvű (eszperantó-kínai) — egyelőre népszerű szintű — tudományos folyóiratot is megjelentet. Ehhez meg kell jegyezni, hogy Kínában csupány néhány éve engedték meg újra az eszperantó terjesztését, bár külső politikai propaganda céljára egy folyóiratot 30 éven keresztül folyamatosan fenntartottak. Kínában és a harmadik világ több országában egyébként kifejezetten az eszperantónak a tudományos ismeretátadásban betölthető szerepére teszik a hangsúlyt (Ouyang, 1986). Kínában megjelentek az első tudományos könyvek is, és továbbiak előkészítéséről tudunk. Az eszperantó mozgalmon belül a legmagasabb tudományos fórum hosszú évtizedek óta az Eszperantó Akadémia, amely azonban csak nyelvi kérdésekkel foglalkozik. Mintegy tíz évvel ezelőtt indult próbálkozások nyomán 1983-ban, ill. 1986-ban két újabb akadémia is létesült. Az egyik az Akademio Internacia de la Sciencoj, amely inkább posztgraduális továbbképző jelleggel tevékenykedik a tudományok minden területén, San Marinói székhelyén évente rendez előadássorozatokat ós — az olasz törvényekhez igazodó — vizsgákat, mely utóbbiakon a jelöltek értekezésük megvédése esetén különböző tudományos címeket ós fokozatokat kapnak. Fő, de nem kizárólagos munkanyelve az eszperantó, és ennek tudása a tagság és a diplomaadás egyik feltétele. Jelenleg mintegy 600 aktív vagy szimbolikus munkatárssal rendelkezik. A másik új akadémiát (Internacia Scienca Akademio Comenius) nemzeti akadémiák 21 tagja ós néhány meghívott kiemelkedő szakember alapította (köztük Ariste szovjet-észt akadémikus, az MTA tiszteleti tagja) Uppsala székhellyel. A Comenius Akadémia hivatalos ós munkanyelve kizárólag az eszperantó, célja minden tudomány művelése eszperantó nyelven. A három akadémia jövőjéről korai véleményt mondani, de puszta létük azt mutatja, hogy az eszperantót alkalmazó szakemberek tudományos tevékenysége mennyiségileg ós minőségileg megérett ilyen intézmények létrehozására. 5. Az eszperantó és a víztudományok Az eszperantó „társadalom" szétszórtsága ós viszonylag kis létszáma (kb. egymillió fő, BBC, 1987) következtében csak néhány tudományágban alakultak ki olyan méretű aktív csoportok, amelyek mennyiségileg is jelentős szakmai tevékenységet tudnak végezni. Kétségtelenül ezek közé tartoznak a kibernetikai-számítástechnikai-informatikai szakemberek, akik a legutóbbi 10 évben számos nemzetközi konferenciát tartottak, jelentős mértékben nem eszperantista szakmai szervezetekkel együttműködve, önálló nemzetközi szervezetük van (TAKIS), önálló folyóiratot tartanak fenn, és egyesek közülük jelenleg Hollandiában, a BSO nagy rendszerfejlesztő vállalat keretében az egyik legígéretesebb gépi fordítórendszer (2. ábra) kidolgozásán fáradoznak, amely bármely két nyelv között az eszperantót mint hfdnyelvet alkalmazva, hasznosítja azokat az előnyöket, amelyeket az eszperantó nagyfokú szabályossága és egyértelműsége nyújt (Witkarn, 1983, 1986; Aszalós, 1987). Az eszperantó gépbe építése természetesen nem teszi fölöslegessé az eszperantó tanulását, hiszen a szóbeli érintkezést a közös nyelv közvetlen használata teszi hatékonnyá. Ha pedig a tanulmányok, könyvek is a közös nyelven látnak napvilágot, az egész fordítóapparátus fölöslegessé válik, még ha ma dollártízmilliárdok forognak is a gépi fordítói üzletben (Márkus, 1986). Hasonló önálló tevékenységre képesek az eszperantista orvosok ós egészségügyi dolgozók, a vasutasok, a geológusok, a matematikusok és még néhány szakma ós