Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

1. szám - Gether István–Haszpra Ottó: Az eszperantó nyelv terjedése a nemzetközi tudományos kapcsolatokban

58 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVFOLYAM, l, SZAM 1980; KoJiKep, 1982; Maul, 1983; Humblet, 1984; Neergaard, 1986; Wagner, 1987 stb.). 1978-ban az Ahrenshoopban (NDK) rendezett nemzetközi interlingvisztikai szimpózium, melyen nemcsak nyelvészek, hanem természettudományi és műszaki szakemberek és szociológusok is részt vettek, megállapítja, hogy „az eszperantó a leg­alkalmasabb közvetítő nyelv a tudomány számára is" és irányelveket ad a nyelv tudományos alkalma­zásának fejlesztésére és terjesztésére (Konkludoj, 1978). Zsolnán (CS) ez évben rendezik az első nemzetközi tudományos ós műszaki szemináriu­mot, amelyet azóta rendszeresen követnek hason­ló tárgyú konferenciák Csehszlovákiában, és az ezeken elhangzott előadásokat publikálják. Ez év­től rendszeresek a nemzetközi eszperantó orvos­tudományi konferenciák, váltakozva különböző országokban. A nem eszperantista szótárkiadók is érdeklődni kezdenek az eszperantó tudományos szótárak iránt (Munniksma, 1973; Csatkai et al., 1976...87; ON, 1980; Katsumori et al., 1987 stb.). 1979-ben pedig Mariliában (Brazília) sor kerül az első olyan tudományos konferenciára, amelyet eszperantista ós nem eszperan­tista szakemberek közösen rendeznek, s ahol a portugál mellett az eszperantó a fontosabbik munkanyelv. 1980 óta a nem eszperantista nemzeti ós nemzetközi tudományos szervezetek is fokozódó számban rendez­nek konferenciákat, ahol az eszperantó is munkanyelv. Az Association Internationale de Cybernetique 1980. évi namur-i kongresszusán (Nemzetközi, 1980) az angol ós a francia mellett bevezették az eszperantót is ós a tanul­mányok 20 százalékát kitevő eszperantó nyelvű anyagot külön kötetben publikálták. Munkanyelv az eszperantó a paderborni (NSZK) kibernetikai konferenciákon is. 1981 óta a SVIEKO nemzetközi ökológiai kon­ferenciák egyik munka- és publikációs nyelve az eszperantó (Szvistov, Bulgária). Ugyanez évben Tallin nban (SU) nemzetközi tájvédelmi konferen­ciát rendeznek, melynek anyagában az eszperan­tót is tartalmazó ötnyelvű tájvédelmi szótár is megjelent (Optimization, 1981). 1982-ben nagy sikerrel zárult a Neumann János Számítógéptudo­mányi Társaság INTERKOMPUTO '82 c. szá­mítástudományi konferenciája, amelyen több, mint száz tanulmányt mutattak be és publikáltak kizárólag eszperantó nyelven. 1985-ben a már em­lített Nemzetközi Kibernetikai Szövetség és a Neumann Társaság közösen is rendezett konfe­renciát (INTERKIBERNETIK '85), ahol az esz­perantó ugyancsak munkanyelv volt. A nem eszperantista tudományos szervezetek részéről az eszperantó elismerése továbbra is nö­vekvőben van. Az UNESCO 1954-ben a Nemzetközi Eszperantó Szövetséget felvette nem-kormányzati tagszer­vezeteinek sorába, majd 1985-ben újabb elismerő határozatot hozott az eszperantóról (Celebration, 1985). A reykjaviki eszperantó világkongresszuson az UNESCO főigazgatója, M'Bow is személyesen részt vett és felszólalt. Az 1979-ben megalakult Kubai Eszperantó Szövetség felügyeleti szerve a Kubai Tudományos Akadémia. 1986-ban a Kínai Tudományos Akadémia keretében működő Esz­perantó Tudományos Egyesület megszervezte első nemzetközi tudományos konferenciáját, amely­nek szekciói valamennyi főbb tudományágat fel­ölelték, több mint 300 résztvevővel. Az egyesület 1985 óta kétnyelvű (eszperantó-kínai) — egyelőre népszerű szintű — tudományos folyóiratot is megjelentet. Ehhez meg kell jegyezni, hogy Kínában csupány néhány éve engedték meg újra az eszperantó terjesztését, bár külső politikai propaganda céljára egy folyóiratot 30 éven ke­resztül folyamatosan fenntartottak. Kínában és a harmadik világ több országában egyébként ki­fejezetten az eszperantónak a tudományos is­meretátadásban betölthető szerepére teszik a hangsúlyt (Ouyang, 1986). Kínában megjelentek az első tudományos könyvek is, és továbbiak elő­készítéséről tudunk. Az eszperantó mozgalmon belül a legmagasabb tudo­mányos fórum hosszú évtizedek óta az Eszperantó Aka­démia, amely azonban csak nyelvi kérdésekkel foglalko­zik. Mintegy tíz évvel ezelőtt indult próbálkozások nyo­mán 1983-ban, ill. 1986-ban két újabb akadémia is léte­sült. Az egyik az Akademio Internacia de la Sciencoj, amely inkább posztgraduális továbbképző jelleggel tevékenykedik a tudományok minden területén, San Marinói székhelyén évente rendez előadássorozatokat ós — az olasz törvényekhez igazodó — vizsgákat, mely utóbbiakon a jelöltek értekezésük megvédése esetén különböző tudományos címeket ós fokozatokat kapnak. Fő, de nem kizárólagos munkanyelve az eszperantó, és ennek tudása a tagság és a diplomaadás egyik fel­tétele. Jelenleg mintegy 600 aktív vagy szimbolikus munkatárssal rendelkezik. A másik új akadémiát (Internacia Scienca Akademio Comenius) nemzeti akadémiák 21 tagja ós néhány meghívott kiemelkedő szakember alapította (köztük Ariste szovjet-észt akadé­mikus, az MTA tiszteleti tagja) Uppsala székhellyel. A Comenius Akadémia hivatalos ós munkanyelve kizá­rólag az eszperantó, célja minden tudomány művelése eszperantó nyelven. A három akadémia jövőjéről korai véleményt mondani, de puszta létük azt mutatja, hogy az eszperantót alkalmazó szakemberek tudomá­nyos tevékenysége mennyiségileg ós minőségileg megé­rett ilyen intézmények létrehozására. 5. Az eszperantó és a víztudományok Az eszperantó „társadalom" szétszórtsága ós vi­szonylag kis létszáma (kb. egymillió fő, BBC, 1987) következtében csak néhány tudományágban alakultak ki olyan méretű aktív csoportok, amelyek mennyisé­gileg is jelentős szakmai tevékenységet tudnak végezni. Kétségtelenül ezek közé tartoznak a kibernetikai-szá­mítástechnikai-informatikai szakemberek, akik a legutób­bi 10 évben számos nemzetközi konferenciát tartottak, jelentős mértékben nem eszperantista szakmai szer­vezetekkel együttműködve, önálló nemzetközi szerve­zetük van (TAKIS), önálló folyóiratot tartanak fenn, és egyesek közülük jelenleg Hollandiában, a BSO nagy rendszerfejlesztő vállalat keretében az egyik leg­ígéretesebb gépi fordítórendszer (2. ábra) kidolgozásán fáradoznak, amely bármely két nyelv között az esz­perantót mint hfdnyelvet alkalmazva, hasznosítja azokat az előnyöket, amelyeket az eszperantó nagyfokú szabályossága és egyértelműsége nyújt (Witkarn, 1983, 1986; Aszalós, 1987). Az eszperantó gépbe építése ter­mészetesen nem teszi fölöslegessé az eszperantó tanu­lását, hiszen a szóbeli érintkezést a közös nyelv közvetlen használata teszi hatékonnyá. Ha pedig a tanulmányok, könyvek is a közös nyelven látnak napvilágot, az egész fordítóapparátus fölöslegessé válik, még ha ma dollártízmilliárdok forognak is a gépi fordítói üzletben (Márkus, 1986). Hasonló önálló tevékenységre képesek az eszpe­rantista orvosok ós egészségügyi dolgozók, a vasutasok, a geológusok, a matematikusok és még néhány szakma ós

Next

/
Thumbnails
Contents