Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

1. szám - Altnőder András–Aujeszky Géza–Scheuer Gyula: Vízszerzési lehetőségek a Paks–Sió közötti Duna partszakaszon

40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVFOLYAM, l, SZAM Vízszerzési lehetőségek a Paks—Sió közötti Duna-partszakaszon Altnőder András Vízgazdálkodási Intézet 1054 Budapest, Alkotmány u. 29. Aujeszky Géza és Scheuer Gyula Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1088 Budapest, Reviczky u. 4. Kivonat: Budapest és Mohács között a Duna jobb partján több olyan sűllyedókterület van, amelyet a folyó durvaszemcsés törmelék anyagával feltöltött és vízszerzésre alkalmas. Ilyen területek közé tartozik Paks város és a Sió torkolata közötti Duna-partszakasz, amelyet a vízkészlet meghatározása céljából a központi erőforrások (OVH—KFH) terhére több fázisban megkutattunk. A kijelölt kb. 18 km hosszú és 4—10 km szóles területen a Duna-parton 11 db, a folyóra merőleges 4 szelvónyirányban pedig 18 db 20—50 m talpmélységű fúrás, továbbá 2 kútcsoport figyelőkutakkal készült. Továbbá hosszabb-rövidebb idejű próbaszivattyúzások történtek a vízhozam és a vízminőség meghatározása céljából. Megállapították, hogy víznyerés vonatkozásában a vizsgált partszakaszon három terület vehető figyelembe a jelenlegi adottságok mellett, és ezekről a területekről 100 000 m

3/d-t meghaladó vízmennyiség nyerhető. A jelenlegi vízminőség a nagy vas, mangán és keménység miatt kifogásolható, de a folyónak a tartós víztermelés folyamán várható vízösszetételt javító szerepére is kaptunk adatokat. Kulcsszavak: vízkutatás, folyóvízi kavicsos összlet, vízszorzés, vízminőség, vízkormeghatározás 1. Bevezetés Hazánkban az összes számontartott felszín alatti vízhasznosítás mintegy 6 millió m

3/d, ami az igények időbeli egybeesése idején mintegy 7 millió m

3/d-t tesz ki. Ebből a közüzemi ivóvíztermelés 3,5—4,0 millió m

3/d-ra tehető. Átlagos üzemi körülmények között igénybe vehető felszín alatti vízszerzési lehetőségeinket (VGI, 1984) 15 millió m

3/d-ra becsüli az Országos Vízgazdálkodási Keretterv (OVK). Számos, azóta részletesebben vizsgált körülmény — vízminőségi károsodás, az eddigi víztermelés vártnál kedvezőtlenebb regionális hatása a vízszint-, víznyomásszint viszonyokra, parti szűrésű kútsor telepítésére alkalmas partszakaszok csökkenése stb. — alapján ezen érték 20—30%-os csökkenésével lehet számolni már jelenleg is. A vízkészletek térbeli elhelyezkedéséből és a vízfogyasztás súlypontjainak ismeretéből megállapítható, hogy a vízszerzési lehetőségek a szükségletek növekedésével a felhasználás helyétől egyre távolabb kerülnek. Az OVK a regionális, valamint a helyi ós kistérségi vízellátó rendszerekkel kiszolgált vízmennyiség jelenlegi 25—75%-os arányát az ezredfordulóra, 6,3 millió m

3/d (95%-os ellátottság) ivóvízminősítésű igény figyelembevételével, 50—60%-osnak prognosztizálja. A regionális vízellátás megalapozásának előkészítéséhez a „regionális jelentőségű távlati vízbeszerző helyek" országos kijelölését 1981-ben a Vízgazdálkodási Intézet (VGI) végezte el az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) megbízásából. E vízszerző helyek kutatásának, feltárásának előkészítése, ill. megkezdése ettől az időponttól vált tervszerűvé. A munkálatok lebonyolítását, koordinálását, irányítását, ellenőrzését 1981 óta a VGI végzi. Jelenleg 40 db regionális jelentőségű távlati vízszerző helyet tartunk nyilván. Központi erőforrásból eddig 25 helyre készült vízkutatási terv, 5 helyen fejeződött be zárójelentéssel a vízkutatás, jelenleg 4 helyen folynak feltárási munkák. Az OVH és a Központi Földtani Hivatal (KFH) együttesen 1986 végével bezárólag mintegy 180 millió Ft-ot biztosította munkákhoz. Az eddig elvégzett és folyó vízkutatásokat lényegében a vízigények tényleges jelentkezése, az ellátás megvalósításának sürgőssége kényszerítette ki. Mivel a feltárható vízkészletek 60—70%-a jelentősen érzékeny a külszíni szennyeződésekre, szükséges a vízbázisok sürgős előzetes vízminőségvédelmének hatékony megvalósítása. Regionális jelentőségű távlati vízszerzési helyeken végzendő vízkutatási munkálatokat célszerű „előzetes vízföldtani feltárásra" ós „vízkutatásra" bontva kidolgozni ós végrehajtani. Az „előzetes vízföldtani feltárás" végrehajtásával a vízbázis teljes egészének előzetes vízminőségi védelmét, ill. a további kutatási, feltárási munkákhoz alternatív lehetőségeket kell biztosítani. Ezt akkor is célszerű elvégezni, ha a vízigények csak távlatban valószínűsítik a vízbázis igónybevótelót. A „vízkutatás" végrehajtását az „előzetes vízföldtani feltárás" alapján csak a konkrét vízigények figyelembevételével célszerű megkezdeni, az adott vízellátásfejlesztési helyzet keretei között. E kutatási fázis összeolvad a vízszerző hely kiépítési és próbaüzemi munkálataival. Ilyen regionális jelentőségű távlati vízszerzőhelyként került kijelölésre a Duna jobb partján Dunaföldvártól délre az országhatárig terjedő terület, melynek egy részén az 1985—86. években