Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)
6. szám - Mike Károly: A Duna szerepe a Fertő-tó kialakulásában
362 , HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVF., 5. SZ ÄM 7. ábra. 6500 évvel ezelőttire rekonstruált domborzat vázlata kulásában sem, de egyértelműen tagadni lehet a „bezökkenést" és a tektonika közvetlen és egyedüli szerepét. A terület Ny-i része ma is emelkedik, azonban emelkedése nincs ellentétben azzal, hogy a tó térsége ma viszonylag mélyebb a környezeténél. Mélyebb volta elsősorban (elsődlegesen) az eróziós tevékenységre vezethető vissza és csak másodlagosan a környék szintváltozására (mely a Kisalföld süllyedésének és az Alpok emelkedésének szerves része). Ny. ImBtl 110Pleisztocen — 2 U Ikml 8. ábra. A Fertő teknöjébe mélyített fúrások szelvénye. (Jelmagyarázat a 9. ábrán) A tó déli részén (a magyarországi területen) a sekély fúrások két sorozatát mélyítette le ÉDT VIZ1G. A fúrások anyagából ásvány vizsgálatok ós palinológiai vizsgálatok is készültek. Az anyag pollen vonatkozásban ugyan szegényes volt, Miháltz Istvánné (in: Kovács et al. 1979) azonban a rétegek megközelítő korát ezek alapján is meghatározhatta. A sekély fúrásokból szerkesztett földtani szelvényekből megállapítható volt, hogy a Fertő magyarországi szakaszán még a holocénkori boreális szakaszban (kb. 8000 évvel ezelőtt) is folyóágak haladtak át, amelyek (a feltárt 8—9 m mélységig) homoklisztes, középszemcséjű, érdes) túlnyomóan kvarchomokot raktak le legalább 5—6 m vastagságban. A fúrások a homokban megálltak, tehát nem harántolták az összletet. Feltételezhető, hogy a feltöltött mederágban kavicsos homok is lehet. A földtani szelettérképek és a földtani szelvények alapján az üledékek vonalas elrendeződéséből is kirajzolódnak hajdani medernyomok. E vonalat a 10. ábra tünteti fel. Mind a kavicsvastagság, mind a vízadó rétegek fedőjének vastagsága összhangban van az üledékek minőségéből kirajzolódó medernyomokkal. A 8. ábra a földtani szelvényéből, amely a Fertő magyarországi szakaszán készült, kiderül, hogy kisebb patakok időszakosan még a tölgykorszak idején is átmentek a Fertő területén de ezek csak 1—2 m vastag üledéket raktak le a medrükben.
