Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

6. szám - Gondárné Sőreg Katalin–Gondár János: A Balaton-felvidék karsztvízföldtani vizsgálata

348 , HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1988. 68. ÉVF., 5. SZÄM A Balaton-felvidék karsztvízföldtani vizsgálata* Gondárné Sőregi Katalin ós Gondár Károly Magyar Állami Földtani Intézet 1142 Budapest XIV., Népstadion út 14. Kivonat: Kégóta vitatott kérdés a Balaton-felvidéknek és a Dunántúli-középhegység f<"> karszt víztárolójának viszonya, függősége. A szerzők arra vállalkoztak, hogy — a jelenlegi feltártsági viszonyok mellett — választ adjanak erre a kérdésre. A Balaton-felvidék hidrogeológiai jellemzőinek vizsgálatát az egyes rétegtani formációk tulajdonságainak elemzésével kezdik, majd részletesen vizsgálják a tektonika szerepót a hidrogeológiai viszonyok kialakításában, illetve módosításában. A hidrogeológiai rendszer tulajdonságainak megközelítése után közlik a terület 1986. január 1-i állapotú részletes karsztvízszint-térképét és megpróbálnak választ adni a természetes vízmozgás irányaira is. Végül a Balaton-felvidék vízháztartásának jelenlegi alakulására vonatkozó számításaikat ismertetik. Kulcsszavak karszthidrológiai egység, tektonika, kényszerpályák, karsztvízszint, beszivárgás, vízmérleg 1. Bevezetés A Balaton-felvidék a Balaton-parttól a Déli-Bakonyig terjedő, természeti szépségekben gazdag sédekkel felszabdalt dombvidék. A területről eddig csak általános feldolgozások: id. Lóczy (1913), Szentes (1968), Deák és Szentes (1972), Vitális (1980), vagy egészen lokális tanulmányok készültek. így kötődik Balatonfüredhez ifj. Lóczy (1917, 1932) vagy Kékkúthoz Pálfy (1924—26), Maucha et. al. (Í986) neve. A vízföldtani kutatások összefoglaló értékelését Schmidt et. al. (1962, 1965) a Bakony-hegységgel együtt, Lorbererné Szentes , Lorberer és Mike (1980) pedig a Balaton felszíni vízgyűjtőjének egészére vonatkozóan közölték. A Balaton-felvidék mélyföldtanilag és vízföldtanilag kevéssé ismert terület. Vizsgálataink célja az volt, hogy a terület egészére kiterjedő részletes vizsgálatokkal meghatározzuk, a Balaton-felvidék mezozóos tároló-rendszerének vízföldtani jellemzőit, s ezek összefüggéseit a földtani felépítéssel és a hegységszerkezeti adottságokkal. E célra a terület kiválóan alkalmas mert a felszín alatti vízforgalomba való emberi beavatkozás mértéke — Balatonfüred és Fűzfő környékét kivéve — még nem jelentős. 2. A triász képződmények hidrogeológiai egységei A Balaton-felvidék kőzettanilag változatos felépítésű terület. Mint az 1. táblázat is szemlélteti az egyes rétegcsoportoknak eltérő az átadási, vízadó, és víztározó képessége. A hasonló felépítésű rétegcsoportok nagyobb egységei azonosan viselkedhetnek, de horizontálisan (1. ábra) és vertikálisan (1. táblázat) teljesen eltérő tulajdonságú egységekkel is érintkezhetnek. A heterogenitás

Trószben a természetes rótegsorrend, részben az utólagos tektonikai hatások következménye. * A szerzők 1986. évi díjazott diplomatervei alapján Ezeket az egységeket régebben karsztvíz-emeleteknek nevezték, amelyeket Jaskó (1957), Schmidt et al. (1962) stb. egymástól független rendszereknek tekintették. Munkánk során új besorolási rendszert állítottunk, fel ahol az alapvető kategóriákat a kőzettani tulajdonságok határozták meg. Eszerint beszélhetünk tömeges és réteges kifejlődésű karsztvíztárolókról. Ezeken a csoportokon belül megkülönböztethetünk közepes, jó és kiváló átadási képességű-, vízadó- és víztároló tulajdonságokkal rendelkező kőzetcsoportokat. Vizsgálataink során arra a következtetésre jutottunk, hogy a márga vagy agyag kőzettani elnevezésű rétegcsoportokra nem alkalmazható mechanikusan, hogy vízzáróak. A Balaton-felvidék két legvastagabb formáció-csoportjában, a Csopaki Márgában és a Veszprémi Márgában mélyült fúrások tanúsága szerint ugyanis ezekben az összletekben is találhatók aktív vízjáratos zónák, karsztos üregrendszerekkel. Ezek a zónák a márgarétegek közé települt mészkő-padokhoz kötöttek. Az összlet egésze viszont vízrekesztőnek tekinthető, mivel a márgarétegek lelassítják a szivárgást. Kitűnő példa erre a Kállai-medence karsztláp-területe. A csoportokba való besorolásnál figyelembe vettük azt is, hogy milyen fekű-képződményre települt az adott formáció. Arra vonatkozóan, hogy a Balaton-felvidék egységes hidrogeológiai rendszernek tekinthető-e, csak a szerkezeti viszonyok alapos tanulmányozása adhatott választ. 3. Hegységszerkezeti jellemzők és vízföldtani következ ményeik Az egyes vízföldtani egységek a területre jellemző hegységszerkezeti irányoknak megfelelően, ÉK—DNy-i csapású, hosszanti pásztákban helyez-