Hidrológiai Közlöny 1988 (68. évfolyam)

1. szám - Zerrouk Nacer Eddine–Zsuffa István: Gyors módszer dombvidéki tározók hidrológiai méretezésére – Alkalmazás Nigériában

ZERROUK N.—ZSUFFA I.: Gyors módszer 29 Gyors módszer dombvidéki tározók hidrológiai méretezéséreAlkalmazás Algériában Zerrouk Nacer Eddine Cité Les Anessers IV. COOPEMAD, Bt. 16. apt. 12 Kouba-Alger Algéria Zsuffa István PMMF Vízgazdálkodási Intézet Baja, Bajcsy Zsilinszky u. 14. Kivonat: Algériában az élelmiszertermelés növelésére szervezték' meg a dombvidéki tározók nagyszabású építési programját. A néhány óv alatt megépítendő tározók tömeges tervezéséhez közvetlenül alkalmazható tervezési segédletek készültek. A hidrológiai méretezési segédlet alapja az ország vízrendszerein működő vízhozamnyilvántartó állomások adatsorainak feldolgozása volt. A segédletek az összes mutatókat a sokévi közepes lefolyás arányában adják meg. Használatukhoz tehát ismerni kell a kiválasztott szelvény középvízhozamát. Ennek becslésére készült a terület lefolyási térképe. A vizsgált tározási lehetőség két jellemzőjót, a tározó teljesítőkópessógi függvényét ós a tározó viselkedési függvényét az általánosított Moran modellel számították, több változatban, öntözéses ós ipari (egyenletes) fogyasztásra, időbeni ós mennyiségi biztonságra. A függvények lehetővé teszik a topográfiai adottságok optimális felhasználását, ós a tervezett tározó viselkedésének részletes leírását, azaz kiürülése, feltöltődése valószínűségének becslését, a korlátozott vízfogyasztás és a felhasználatlanul távozó vizek valószínűségi eloszlásának számítását. A segédletek használatát valós, gyakorlati példa illusztrálja. Kulcsszavak: dombvidéki tározók, tározók hidrológiai méretezése, Moran-modell, tározók teljesítőkópessógi függvénye, tározók viselkedésfüggvénye, regionális tározóméretezési segédletek, Algéria 1. Bevezetés A vízfolyások vízhozamának idősora olyan véletlen folyamattal jellemezhető, amely az erősen változékony időjárási folyamatoknak a függvénye. Ez a folyamat többé kevésbé ismert valószínűségű árhullámok, kisvízi időszakok véletlen egymásutánja. Az emberi társadalmak kezdetüktől fogva alkalmazkodtak a vízfolyások vízjárásához. Előbb a települések a folyók árterületén kívül, de a vízforrások közelében alakultak ki. Később, a népsűrűség növekedésével az árhullámokat töltések közé szorították, és hosszú vízvezetékeket is építettek, hogy a zavartalan vízellátást biztosítsák. Tehát a társadalom alkalmazkodott a vízjáráshoz. A modern civilizáció gyors fejlődése során a vízgazdálkodás klasszikus eszközei már nem kielégítőek: a passzív alkalmazkodás helyett a vízjárás megfelelő átalakítása hatásosabb megoldás. A megfelelően megválasztott völgyszelvényekben megépített tározókkal lehet ezt az átalakítást megoldani. A tározókban visszatartott káros árvizekből pótolhatják a száraz időszakok vízhiányait ( 7. ábra). Az árhullámcsúcs-csökkentés és a vízhiányok pótlásának a kettős feladata egyidejűleg viszonylag kis tározóval nem oldható meg. Az árvízcsökkentésre épített tározót az árvíz levonulása után azonnal ki kell üríteni, hiszen újabb árhullám jelentkezhet. Ezzel szemben a vízpótlásra épített ALKALMAZKODAS A VÍZJÁRÁSHOZ „ Ár vi

z. , , Időit A VÍZJÁRÁS ÁTALAKÍTÁSA Kezelt zsilipü árvizcsökkentö tarozó ár viz után azonnal ürifendői 1b Viszonylag^ kis tározó ^Vi

zpotla A vízhasznosítási tározót a kisvlz után azonnal föl kell tölteni, amennyire lehet Időit JELMAOYARAZAT•• l l Arvizcsökkentő fc^

J Vizhasznositó tározo üzeme Idő, t 1. ábra. A vízgazdálkodás módszerei